- 1983. április 13-án, életének 82. évében hunyt el Horváth Kázmér atya, ciszterci szerzetes. Vince néven anyakönyvezték a Sopron megyei Süttörön 1902. április 2-án. 1927. július 3-án szentelték pappá, előbb Hercegfalván, majd Zircen lett káplán. 1933-ban helyezték a gimnáziumunkba, ahol 17 évet töltött el. Vezette az intézmény cserkészcsapatát, a rendi káptalan és a ciszterci könyvtár őre volt. 1950. június 10-én rendtársaival Kunszentmártonba hurcolták. Megmentette és élete végéig őrizte a cserkészcsapatának zászlaját, amit halála után testvére juttatott vissza a Vörösmarty Gimnáziumba.
- 1983. április 29-én nyitotta meg kapuit Szentgotthárdon a „Stájer” házban a múzeum. A gyűjtemény alapját a Gáspár Károly (1914-1982) nyugalmazott iskolaigazgató által gyűjtött és felajánlott 447 - zömében szlovén nemzetiségi, néprajzi jellegű – tárgy jelentette, melyeket Kozár Mária és munkatársai rendeztek kiállítássá. Valter Ilona régész a szentgotthárdi ásatásairól állított ki fotókat.
- 1983. május 17. és július 31. között volt látogatható a Tanácsháza épületében a városunk alapításának 800. évfordulójára készült helytörténeti kiállítás, melyet a Vas Megyei Levéltár (Valm) igazgatónője, dr. Kiss Mária és Feiszt György főlevéltáros állítottak össze. 500 tárgy és dokumentum idézte fel a környék történetének évszázadait. A kiállított anyag túlnyomó többsége eredeti volt, nagyrészt a megyei levéltárból, de országos intézménytől és Ausztriából is kölcsönözték őket. A megnyitón osztrák pedagógus csoport és szlovén egyetemi tanárok is szép számmal vettek részt.
- 1983. május 22-én avatták fel a csörötneki születésű Gömbös László szobrászművész III. Béla király egészalakos szobrát a Fő téren.
- 1983. május 29-én a Nagyboldogasszony templomban tartott ünnepi koncertet a Szombathelyi Szimfonikusok közreműködésével Simándy József és a Budapest Kórus. A kiemelkedő kulturális rendezvényen a zsúfolásig megtelt templomban elhangzottak többek közt Erkel Ferenc és Kodály Zoltán művei is.
- 1983 májusában a gimnázium adott helyet egy kiállításnak, emléket állítva a szentgotthárdi nyomdának, amelyet Wellisch Béla alapított, működését 1893-ban kezdte meg. A vállalkozás egyben könyv- és lapkiadó műhely is volt, amelyhez könyvkötészet és könyvkereskedés is tartozott. Számtalan újságot, nyomtatványt, plakátot, meghívót, képeslapot és könyvet adtak ki magyar, szlovén, ill. német nyelven. A nyomda 1949-ig, az államosításáig működött.
- 1983. augusztus 20-án egész napos ünnepi program keretében történt meg az alapításának 800. évfordulóját ünneplő Szentgotthárd nagyközség várossá avatása.
- 1983. november 2-én volt a zárása a város 800. évfordulója alkalmából meghirdetett „800 percet a 800 éves Szentgotthárdért” társadalmi munka akciónak. A győztesek, 20 kollektíva és 28 személy, kapták meg emlékül a Szabolcs Péter szobrászművész által tervezett emlékplakettet.
- 1983 karácsonyán, december 25-én hunyt el Hatvanban Czinege Erzsébet Jadviga nővér. 1945-ben 5 rendtársával együtt érkezett Szentgotthárdra. Ő volt az itt dolgozó Salvator nővérek vezetője. Az ávó emberei az apácákatt a ciszterci szerzetesek elhurcolásával egy időben - 1950. június 10-én - Vácra internálták. Jadviga nővér Máriabesnyőn van eltemetve.
