1184. október 7-én történt meg a szentgotthárdi cisztercita apátság benépesítése. Ekkor érkezett ide a franciaországi Trois Fontaines -ből P. apát...

1339-ben Roger szentgotthárdi apátot bízta meg az egyetemes ciszterci rendi nagykáptalan, hogy mint nagykáptalani biztos védje a magyarországi ciszterci...

1489-ből, egy apátválasztásról maradt fent legkorábbról egy olyan irat, melyben már szerepelt a szentgotthárdi ciszteri konvent pecsétje, rajta...

1554. évből származik az első hiteles adat, amely iskolamesterről tesz említést Szent-Gotthárdon.

1614. október 23-i beadványával a Graz melletti Rein ciszterci apátja pert indított a szentgotthárdi apátság megszerzéséért. Azzal vádolta a...

1629. november 30-án íródott az a kiváltságlevél, melyben az apátság új zálogbirtokosa, Csáky László a fegyveres szolgálat fejében Szentgotthárd...

1664. július végén Szentgotthárdon járt Evlia Cselebi a század nagy utazója. Konstantinápolyban született 1611-ben. 40 éven keresztül készítette...

1694. szeptember 7-én született és 1772-ben hunyt el Mathias Gusner ciszterci testvér, festőművész. Ő készítette a barokk templom összes oltárképét,...

1699. július 7-én született Franz Anton Pilgram, késő barokk stílusban alkotó építész. Ő kapott megbízást 1734-ben Robert Leeb heiligenkreuzi...

1704. július 4-én Károlyi Sándor, II. Rákóczi Ferenc hadvezére kurucai élén Nagyfalva mellett győzelmet aratott Rabatta János grazi várnagy közel...

1729-ben született Dorfmeister István, aki 1784-ben a fiával együtt elkészítette a Nagyboldogasszony templom kupolafestményét a szentgotthárdi...

1734. július 29-én Robert Leeb heiligenkreuzi apát vette át III. Károly királytól az adománylevelet, amellyel a szentgotthárdi apátságot visszaadta a...

1739 júniusát követően lett Mariabild búcsújáró hely. Ekkor hozta el Badafalvára (ma: Weichselbaum) a máriapócsi kegyképnek, a „könnyező Madonnának” a másolatát...

1764. augusztus 7-én, a szentgotthárdi csata 100. évfordulóján Alberik Fritz apát megáldotta a Nagyboldogasszony templomot. Ettől fogva tarthattak itt...

1779. március 16-án Szily János szombathelyi megyéspüspök felszentelte az ekkorra teljes pompájában elkészült szentgotthárdi ciszterci apátsági...

1784. április 26-án kibocsátott rendeletével II. József (1780-90) államnyelvvé tette birodalmában, így Magyarországon is a német nyelvet. Uralkodása...

1789-ben az apátság átépíttette a szentgotthárdi római katolikus iskolát, két tanterem, tanítói és segédtanítói lakás épült. A kántortanító Kern János...

1804. szeptember 23-án helyezték el ünnepélyesen Szent Vince mártír testereklyéjét üvegkoporsóban, díszes ruházatban a Nagyboldogasszony templomban. Gróf Herzán...

1809-ben, Napóleon magyarországi hadjárata idején, Szentgotthárdot is megszállták a franciák. De nem történt nagyobb kár – írta a Religio c. lap...

1814. június 15-én született Molnáriban (ma Püspökmolnári) gróf Zichy Hermann, aki 1848-ban a Vas vármegyei I. nemzetőr zászlóalj élén részt vett a...

1834. január 29-én Kaposváron született Vajda Ödön, aki zirci apátként 1891-től az 1911-es haláláig a szentgotthárdi apátságot is irányította.

1844-ban, a szentgotthárdi csata 180. évfordulóján Kuzmits Dániel szentgotthárdi perjel 4 nyelvű (magyar, német, francia és latin) emléktáblát...

1849. január 15-án rendelték el az osztrákok a császári lobogók kitűzését és a fegyverek begyűjtését környékünkön. A rendelkezés Vas vármegyére...

1854. február 24-én, Győrött született a szentgotthárdi gimnázium első igazgatója, dr. csáfordi Tóth Sándor magyar-görög-latin szakos tanár,...

1859. szeptember 13-án született szentlászlói Vargha Gábor ügyvéd, körzetünk országgyűlési képviselője a Vas megyei Andrásfán. Széll Kálmánhoz...

1864. május 14-én született Bodrogkeresztúron Szenczy Győző Ödön ciszterci szerzetes. 1904-ben került a szentgotthárdi apátságba mint perjel. Ő volt a...

1869. március 5-én született gr. Ambrózy–Migazzi István a híres botanikus, aki Zsida határában 3 olyan növényt is talált, melyek csak itt honosak:...

1874. március 1-jén, a Bihar megyei Alsólugoson született lidértejedi és vízkeleti dr. Kiss Elemér. 1902-től szentgotthárdi járási szolgabíró,...

1879 áprilisában Kováts Antal (Buda, 1838. jún. 13. – Szentgotthárd, 1908) városbíró hársfasort ültettetett a templom előtti téren a királyi pár...

1884. december 20-án született Szentgotthárdon dr. Székely Ernő, Szentgotthárd egészségügyének meghatározó egyénisége.

1889. június 5-12 közt Angster József neves pécsi orgonakészítő tartózkodott Szent-Gotthárdon az apátságban, az orgona javítása végett. Innét Zircre...

1894. február 5-én hunyt el Schill Athanáz, a ciszterci apátság zirci korszakának első szentgotthárdi perjele (1878 és 1886 között)....

1899. július 13-án a Központi Értesítő hozta nyilvánosságra a Bujatti cég Magyarországon létesítendő selyemszövő gyára részére biztosított állami...

1904. július 30-án este 10 óra körül tűz ütött ki a szentgotthárdi óragyárban. Délután 16.30-kor az első emeleti iroda melletti olvasztószobában, a...

1909. január 11-én dr. Vargha Gábor a község helyettes bírája lett.   1909-ben kezdeményezte Szentgotthárdon ismeretterjesztő előadások tartását dr. Kutrucz...

1914 januárjában a híres 1664-es szentgotthárdi török feletti győzelem 250. évfordulóján Bécs 14. kerületében utcát neveztek el Szentgotthárdról:...

1919. január 1-től Czipott Géza, a szentgotthárdi evangélikus lelkész vette át a Harangszó című hetilap szerkesztését Kapi Béla körmendi lelkésztől. A dunántúli...

1924. február 1-én két harangot rendelt meg a szentgotthárdi plébánia közössége. A kisebb 225 kg-osat a hívők, az 567 kg-osat pedig a ciszterci rend...

1929. február 11-én Szentgotthárdon hunyt el gr. dennewitzi Bülow Vilmos (sz. 1857-ben), Desits Zsófiának, Desits Gyula szentgotthárdi közjegyző lányának...

1934. augusztus 26-án Mikes János megyéspüspök áldotta meg a szentgotthárdi apátság létesítésének 750. évfordulója alkalmából készült Szent...

1939. június 18-án újraszabályozták a vásári napokat, mely szerint a kirakodóvásár bevétele a nagyközséget, az állatvásáré az apátságot illeti. A...

1944. január 13-án Szentgotthárdon halt meg lidértejedi és vízkeleti dr. Kiss Elemér, a járás ny. főszolgabírája. 1874-ben a Bihar megyei...

1949. január 6-i Vízkereszttől kezdődött Farkasfán a rendszeres szentmise vasárnap és ünnepnapok alkalmából – olvasható Kozma Ferenc atya Historia...

1954. április 16-án érkezett meg a szentgotthárdi vasútállomásra a kethelyi templom szentélyének felemeléséhez készült márvány, melyet Holdampf Sándor süttői...

1959. május 5-én hunyt el Zöld Ádám a börtönben elszenvedett bántalmazások következtében. Rábakethelyen született, 1911. szeptember 11-én, apja Zöld...

1964. június 10-én a Nagyboldogasszony templom két kisebb harangjának meghajtására egy a sekrestyéből kapcsolható villamos berendezés készült. Csak a...

1969. január 1-jétől a szentgotthárdi Állami Gazdaság a Szombathelyi Állami Tangazdaság szentgotthárdi üzemegysége lett.   1969. január 18-án adták át...

1974. május 20-án hunyt el dr. Kalász Elek ciszterci áldozópap és történelem–latin szakos tanár Pannonhalmán. 1905. október 15-én született a Borsod...

1979. január 1-jétől a megyei tanács határozata alapján általános rehabilitációs kórházzá alakult a szentgotthárdi tüdőgyógyintézet. Az Országos Rehabilitációs...

1984-ben a Zeneiskola hivatalosan is fölvette a kapcsolatot az ausztriai Jennersdorf Zeneiskolájával. Azóta folyamatos a munkakapcsolatuk, közös...

1989. március 4-én volt Arany János mellszobrának avatása az általános iskola előtt. Az iskola új épületét 1960 szeptemberében adták át, az...

1994. augusztus 20-án sugározták a Szentgotthárdi TV első adását. Első vezetője Monek László volt, aki előző évben kezdeményezte a kábelhálózat és a...

1999. január 19-én mutatták be az érdeklődőknek a Kötődés c. antológia első kötetét, amely a szentgotthárdi irodalmi klub 14 szerzőjének prózai és verses...

2004. május 20-21-én a szentgotthárdi csata 340. évfordulóján Szentgotthárd Önkormányzata és a Berzsenyi Dániel Főiskola Francia Tanszéke nemzetközi...

2009. február 6-án a Burgenlandi Tartományi Hivatal első fokon engedélyezte a Begas Kraftwerk GmbH számára az évi 200 000 tonna hulladék elégetésére...

2014. április 6-i választások óta vannak nemzetiségi szószólók a Parlamentben. A szlovénokat Kissné Köles Erika, az Országos Szlovén Önkormányzat jelöltje...

2019. október 29-én Vasegerszegen hunyt el dr. Kiss Mária, az első női levéltár-igazgató. A Vas Megyei Levéltárban dolgozott, szerkesztette a Vas megyei...