1704-es év eseményei

• 1704. július 4-én Károlyi Sándor, II. Rákóczi Ferenc hadvezére kurucai élén Nagyfalva mellett győzelmet aratott Rabatta János grazi várnagy közel 4000 fős seregén. Károlyi a nagy zsákmánnyal Szentgotthárdra sietett, és ott pihenőt tartott. Ebben a csatában őrségiek is részt vettek, akik nagy lelkesedéssel álltak a Fejedelem zászlója alá. Rákóczi a szolgálatukat 1706. június 7-én kelt levelében hálálta meg, meghagyta őket régi jogaikban. A kuruc és labanc csapatok portyázásai miatt a Szentgotthárd környéki földeken jelentős kár keletkezett. A sok lovas kárt tett a réteken és a mezőkön, összetörték, letiporták a termést, a gabona egy részét saját maguk és állataik részére learatták.

1705-ös év eseményei

• 1705. december 13-án volt Szentgotthárd mellett Vak Bottyán és Hannibal Heister közt a kuruc vezér rajtaütésszerű, gyors támadásával és győzelmével végződött híres csata, melyre II. Rákóczi Ferenc fejedelem is büszke volt. A hős generális harcát a Vak-Bottyánrul való ének így örökítette meg:
  „Fölgyűve aztán Rába mellékire,
  Szálla Szentgotthárdnak híres mezeire,
  Országunk prédáló rácokat ott veré,
  El bé Stiriába üldözé fegyvere.”
  Ez az ütközet rövid idő alatt már a második volt, és a megművelt földeken jelentős károk keletkeztek a lovasok átvonulásai és a csaták miatt.

1706-os év eseményei

• 1706. június 7-én állíttatta vissza az őrségben élők régi nemesi jogait II. Rákóczi Ferenc elismerve ezzel hűségüket és vitézségüket. Két évvel korábban a fejedelem oldalán, Károlyi Sándor vezetése alatt vettek részt Nagyfalvánál a Rabatta János elleni győztes csatában.

1720-as év eseményei

• Az 1720-as évben nagy országos összeírások voltak, biztosok járták a településeket és az ő feljegyzéseikből tudjuk, hogy az akkori mezőváros rangú Szent-Gotthárdon évente 4 nagy országos és minden héten heti vásárok voltak. Főleg a szarvasmarha volt keresett, jöttek érte Ausztriából is.

1728-as év eseményei

• 1728-ban Robert Leeb (1688-1755) lett a főapát a Bécs melletti Heiligenkreuz ciszterci apátságában. 1734-től haláláig az egyesített heiligenkreuzi és szentgotthárdi apátságok első közös apátja volt.

1729-es év eseményei

• 1729-ben született Dorfmeister István, aki 1784-ben a fiával együtt elkészítette a Nagyboldogasszony templom kupolafestményét a szentgotthárdi csatáról.

1734-es év eseményei

• 1734. július 29-én Robert Leeb heiligenkreuzi apát vette át III. Károly királytól az adománylevelet, amellyel a szentgotthárdi apátságot visszaadta a ciszterci rendnek. Ez volt az apátság „második alapítása”, hiszen 1557-től nem működött benne szerzetes közösség. A ciszterci szerzetesek visszatérésével nagy építkezések kezdődtek, felépült a barokk templom és kolostor. A heiligenkreuzi korszak 1878-ban ért véget, amikor a szentgotthárdit a zirci apátsággal egyesítették.

• 1734 és 1756 között készült a legrégebbi ismert akvarell Szentgotthárdról, az eredetit Heiligenkreuzban őrzik.

1736-os év eseményei

• 1736-ban a ciszterci uradalom és Szentgotthárd mezőváros jogi viszonyát egy szerződés szabályozta. Ebben szerepelt az előírás, hogy nem római katolikus vallású személy házat és telket nem szerezhet. Ezzel főleg a zsidó vallású kereskedők letelepedését akadályozták. Az iparral foglalkozó német, valamint a mezőgazdasági árut előállító magyar és vend lakosok cserekereskedelmet folytattak egymással.

1738-as év eseményei

• 1738-ban érkezett településünkre Franz Anton Pilgram bécsi építész. Robert Leeb heiligenkreuzi főapát megbízásából ő tervezte a jelenleg is álló ciszterci kolostort és templomot.

1739-es év eseményei

• 1739 júniusát követően lett Mariabild búcsújáró hely. Ekkor hozta el Badafalvára (ma: Weichselbaum) a máriapócsi kegyképnek, a „könnyező Madonnának” a másolatát Hauer Gellért szentgotthárdi perjel-adminisztrátor (hivatalban 1739-1742). A tölgyfára erősített képnél több csodás meghallgatás történt, a hívek egy fakápolnát, majd 1793-ban templomot építettek számára. Mariabildre a környékbeliek, minden évben zarándoklatot szerveztek. A település 1920-ig Magyarország része, 1187-ben a szentgotthárdi apátság egyik majorja volt. 1945 után hosszú évtizedekig nem indulhattak zarándoklatok. A 2007-ben megalakult KEMESZE - Keresztény Megmozdulásért Egyesület Szentgotthárd - viszont újra minden év nyarán feleleveníti ezt a szép, régi hagyományt. Az út oda-vissza 22 km hosszú.

1740-es év eseményei

• 1740. június 13-án a Robert Leeb apát által kezdeményezett nagyszabású építkezés indításaként Hauer Gellért ciszterci adminisztrátor először a tervezett kolostor alapkövét tette le. Tíz évig tartott a klastrom építése, de a rend tagjai és a laikus fráterként dolgozó mesterek már hat év után be tudtak költözni a kolostor földszintjére, így helyben végezték munkájukat. A kolostor alsó szintjén később 12 apáti szobát alakítottak ki. Fölöttük, az emeleten kapott helyet a levéltáruk és a könyvtáruk, ami Vakarcs Kálmán szerint 1935-ben 10.000 kötetből állt. Az apátság könyvtárában, mely ma sajnos nem látogatható, faragott és intarziás, aranyozott tetejű barokk stílusú könyvespolcok állnak, mennyezetén pedig szép freskó található. Jelenleg is látható a szomszédos Robert Leeb teremben egy korabeli Koszkol Jenő festmény, mely fénykorában mutatja a könyvtár egy részletét.
  1748-ban elkezdődött a templom építése is. Egyidejűleg a gazdasági épületek, a hidak is megújultak, így a település is szépült. Ebben az időben kapott tornyot a temetői kápolna, és ekkor készült el alatta a kripta.

1745-ös év eseményei

• 1745-ben készítette Matthias Kitzberger gráci fazekas mester a gyönyörű, fehér mázas cserépkályhát a ciszterek ebédlőjébe, a refektóriumba, ahol ma is megcsodálható.

1746-os év eseményei

• 1746-ban vették birtokukba szerzetesek a már nagyobb részt elkészült kolostor épületét. Ettől fogva a földszinti szobákban dolgoztak, festettek, faragtak. Ekkor készülhetett az ebédlőjük, a refektórium intarziás falburkolata is, mely kalandos úton került vissza 2018-ban, s ma már régi pompájában csodálhatjuk Somos Tamás faszobrász, restaurátor és munkatársai keze nyomát.

1748-as év eseményei

• 1748. augusztus 14-én Karl Mayr perjel jelenlétében tették le a Nagyboldogasszony templom alapkövét, melyben okiratot helyeztek el az apátságunk történetéről, megnevezték a királyt, a tervező építészt (Franz Anton Pilgram), az építőmestert (Matthäus Graefenbauer) és az ünnepség több résztvevőjét. A templom homlokzatán olvasható felirat szerint az épület már 1760-ban állt, 1764-től pedig – miután Alberik Fritz apát megáldotta – miséztek benne. 1779-ben szentelte fel Szily János, szombathelyi megyéspüspök

1755-ös év eseményei

• 1755. augusztus 15-én meghalt Robert Leeb apát. Heiligenkreuzban van eltemetve. 1688. augusztus 23-án született Bécsben. 1712-ben szentelték pappá. 1719 májusa és 1720 szeptembere közt 16 hónapos szentföldi zarándoklaton vett részt. 1728-ban választották meg az 55. heiligenkreuzi főapáttá, mely tisztséget egészen haláláig ellátta. Nagyon értett az építészethez, építkező apátnak is hívták. Ennek is köszönhető a fennmaradt gazdag tárgyi emlékek sora, köztük a szentgotthárdi barokk templom és a klastrom is. Nem érte meg az építkezés befejezését. Halálakor 400 ezer gulden adósság maradt utána.

1761-es év eseményei

• 1761. október 29-én Bécsben 62 évesen meghalt Franz Anton Pilgram, a híres építész. 1699-ben született a stájerországi Felkirchenben. Barokk és rokokó stílusban tervezett épületeket Ausztriában, Csehországban és a Dunántúlon. Első munkája a hozzánk mindössze 35 km-re levő riegersburgi vár volt. A legismertebb hazai építményei Pápán az Esterházy-kastény, az Oroszlány melletti Majk pusztán a Kamalduli Remeteség, Fertőrákoson a Püspöki Palota és Szentgotthárdon a barokk templom és kolostor.

1764-es év eseményei

• 1764. augusztus 7-én, a szentgotthárdi csata 100. évfordulóján Alberik Fritz apát megáldotta a Nagyboldogasszony templomot. Ettől fogva tarthattak itt szentmiséket. A belső díszítő munkák még nem fejeződtek be, de az 1748. augusztusi alapkőletételtől számítva mindössze 16 év alatt elkészült a monumentális épület, az oltárok, a szószék és az orgona is. A templomot 3000 fő befogadására tervezték. Hossza 50, szélessége 13, magassága 28, a tornya pedig 60,5 méter.

• 1764 és 1766 között készült az eredeti Nepomuki Szent János-szobor, mely Josef Schnitzer szobrászművész egyik utolsó alkotása volt. Jelenleg a templom folyosóján várja szakszerű restaurálását.

1775-ös év eseményei

• 1775. augusztus 12-én halt meg Eberl Gotthárd ciszterci plébános. 1726-ban Szentgotthárdon született. 1756 körül a temetői kápolnát toronnyal, és kriptával bővítette. A kriptában összesen 15 sírhelyet alakíttatott ki a rend tagjai részére: egymás mellett ötöt, három sorban egymás felett. Itt pihen maga Eberl Gotthárd is.

1779-es év eseményei

• 1779. március 16-án Szily János szombathelyi megyéspüspök felszentelte az ekkorra teljes pompájában elkészült szentgotthárdi ciszterci apátsági templomot. Ezen a napon tartotta aranymiséjét Alberik Fritz apát. A nagyszabású építkezést kezdeményező Robert Leeb apát 1755-ös halála után az ő gondos gazdálkodása tette lehetővé a templom és kolostor építésének befejezését.

1784-es év eseményei

• 1784. április 26-án kibocsátott rendeletével II. József (1780-90) államnyelvvé tette birodalmában, így Magyarországon is a német nyelvet. Uralkodása idején több szerzetesrendet, kolostorokat megszüntetett, vagyonuk állami kézbe került. Heiligenkreuz és Szentgotthárd ciszter apátságát nem érintette a szekularizációs törekvés. Az uralkodó temetkezési előírásai miatt viszont az új szentgotthárdi templom kriptáját le kellett zárni, az eredetileg ide készült Schnitzer-szoborcsoportot a temetőkápolnába vitték át.

• 1784-ben készítette el Dorfmeister István az európai hírű szentgotthárdi csatát megörökítő mennyezeti freskót a Nagyboldogasszony templomban Alberik Fritz ciszterci apát megbízásából. A kupolafestmény a keresztény seregek és Lipót király diadalát ábrázolja a pogány törökök felett. Az egyik, kronosztikonos felirat is ezt sugallja: „A (fél)holdat földre terítik Lipót király fegyverei. 1664.” A győztes hadvezért, Montecuccolit fehér lovon ülve láthatjuk. A műalkotás középpontjába Szűz Máriát, a magyarok patrónáját helyezte, alatta pedig a szentgotthárdi monostor képét ismerhetjük fel. A felirat magyarul: „Ahogy általad szétszórva futott a hit ellensége, Úgy legyen oltalmad alatt, Anyánk, biztonságban e hely.” A monumentális freskót Dorfmeister a fia, József közreműködésével készítette. A fiú az illuzionisztikus építészeti elemeket, vagyis a késő barokk ízlésű keretező díszítést festette.