- Az 1978. január 1-jei Vas Népében a szombathelyi Markusovszky kórház igazgatója egy riportban kiemelte, hogy a szentgotthárdi Kaszagyár kollektívája olyan „orvosi műszer”-t alkotott a baleseti sebészet számára, melynek segítségével a törött, elcsúszott csontokat helyretétel után könnyebben és pontosabban rögzíthették. Tervezője Hertelendy Béla, készítője pedig Babos László volt.
- 1978. március 26-án hunyt el szülőfalujában, az ausztriai Tarcsafürdőn (Bad Tatzmannsdorf) Tarcsay (Rehling) Ferenc. 1897. október 8-án az akkor még Magyarországhoz tartozó településen született. Szülőhelyét a trianoni döntés Ausztriához csatolta, részt vett a Nyugat-Magyarország megtartásáért folyó harcokban, a vereség után Magyarországra költözött. Tarcsay Ferenc Rábakethely körjegyzője volt 1933-tól 1946-ig, amikor B-listára került. 1956-ban, a forradalom napjaiban megválasztották a járási nemzeti bizottság vezetőjének, ezért november 4-e után Ausztriába menekült.
- 1978. április 30-án hunyt el Egerben dr. Frühwald István szentgotthárdi járási orvos. 1893. november 9-én Pozsonyban született. Az I. világháborúban önkéntesként vett részt, 1914 őszén orosz hadifogságba esett. 1919-ben Pozsonyban szerzett orvosi diplomát. A trianoni határok meghúzása után elhagyta Szlovákiát. Előbb Köpcsényben (Kittsee), Batthyányi-Strattmann László kórházában lett orvos, majd 1924-től Szentgotthárdon vállalt munkát, 1925-től járási körorvos volt. Kezdeményezésére hozták létre a tüdőbeteg gyermekek részére az Iskolaszanatóriumot, mely Magyarország legelső ilyen intézménye lett. A gimnáziumban egészségtant tanított, megszervezte a selyem- és kaszagyár üzemorvosi szolgálatát. Hivatása mellett több tudományos és szépirodalmi kiadvány szerzője, a védőnői szolgálat elődjének számító Stefánia Szövetség helyi orvosa is volt. A II. világháború idején válogatás nélkül gyógyította a sebesülteket, orvosi papírokkal is segítette a rászorulókat. 1945-ben nevét Ettrére magyarosíttatta, ugyanebben az évben a szakszervezetek küldöttjeként beválasztották Vas vármegye törvényhatósági bizottságába. 1949-ben Budapestre, majd Egerbe költözött feleségével, folytatta az orvosi munkát. 1975-ben a Magyar Partizán Szövetség felvette tagjai sorába. A hevesi megyeszékhelyen „dr. Partizán” számára emlékszobát rendeztek be.
- 1978 júniusában született határozat Szombathelyen a volt tüdőgyógyintézet átszervezéséről Általános Rehabilitációs Kórházzá.
- 1978. július 19-én 50 hektoliteres szikvíz üzem nyílt Máriaújfaluban, mely a környék 31 faluját látta el. A Bornemissza Géza kezelésében működő kisüzem, két gépkocsival szállította népszerű termékét a településekre.
- 1978 decemberében újították fel sok társadalmi munkával a kaszagyári óvodát.
- 1978 októberében az osztrák vízügyi szervekkel együttműködésben megkezdődött a Rába és Lapincs folyók szabályozása.
