A Szentgotthárd sportját bemutató kiállítás 2020. július 28. és 2021. július 15. között volt látható az Önkormányzat előterében. A kiállítási anyag a 2019-ig elért eredményeket tartalmazza .
1. tabló - A szentgotthárdi sport története: kezdetek; a XX. század első évtizedei; 1945 után; a 70-es évek után; 1990 óta
- tenisz
2. tabló - kézilabda; kosárlabda; röplabda
3. tabló - labdarúgás; íjászat; asztalitenisz
4. tabló - sakk; teke; kick-box; darts; kerékpár
5. tabló - futó szakosztály
- neves szentgotthárdi sportolók;
1. tabló - A szentgotthárdi sport története
A 19-20. század fordulóján megindult a város iparosítása, sorra épültek a gyárak. Akárcsak az ország más területein, itt is egy-egy sportág egyletei jöttek létre. 1886-ban alakult meg a Korcsolya Egylet, amely a téli időszakban működött: a Rábán és a Holt-Rábán, a tavakon, vízkiöntéseken voltak korcsolyázásra kijelölt helyek, később a gimnázium udvarán is lehetett korcsolyázni. A téli sportok között népszerű volt ródlizás és a síelés. Az 50-100 évvel ezelőtti pályák (Zrim-domb, Majer-domb) mára beépültek, a gépkocsiforgalom miatt használhatatlanok, vagy éppen benőtték a terjeszkedő erdők.
Szentgotthárdon a vízi lehetőségek biztosították az úszósport megteremtését. 1893-ban a Rábán a gátnál strandot, öltözőt építettek.
A városi sport fejlődésében nagy szerepet játszott az 1893-ban megalakult gimnázium. Az első tanárok között volt Cseley József, aki – felmérve a községnek a sporttal kapcsolatos adottságait és elmaradásait – tornaoktatással kinevelte, illetve tanártársaival kinevelték azt a közösséget, amely később a különböző sportágakban elindulhatott.
A 19. század végén jelent meg a sportok között a kerékpár, az első technikai sport, amely az arisztokráciát megkerülve elsősorban a középosztály, a polgárság körében terjedt el. Az egyre népszerűbb új sportág alakuló gyűlése Szentgotthárdon 1896. január 12-én, a Kerékpár Egylet egyesületté szerveződése pedig 1896. március 7-én volt 40 taggal. Többször megtisztelte Szentgotthárd kerékpárosait az akkor világhírű kerékpáros, a felsőrönöki születésű Gerger Ferenc is. 1897. július 25-én nagy érdeklődés mellett tekeversenyt szervezett az Egylet. Ez a sportág egyre népszerűbb lett az ifjúság körében.
A XIX. század utolsó évtizedeiben már az atlétika is feltűnik. A sportbeli, de közösségi, embernemesítő eredmények is számottevőbbek lehettek volna, ha az erőket jobban koncentrálják.
1902-ben alakult meg az első, több szakosztályt (pl. labdarúgás, tenisz, úszás, korcsolyázás) tömörítő szentgotthárdi sportegyesület, a Szentgotthárdi Tornaegylet, amely 1909-ben tornaegyesületté alakult.
A teniszezők örömére a mai ligetben teniszpályát avattak.
Ebben az időszakban lett egyre népszerűbb a labdarúgás. 1912. augusztus 12-én játszották az első labdarúgó-mérkőzést Szentgotthárdon.
Az I. világháború után országszerte, így Szentgotthárdon is nemzetmentő célból tartották fontosnak a sporttevékenységet: a fiatalok a levente és cserkész egyletek keretein belül sportoltak. Ekkor az 1920-ban megalakult Szentgotthárdi Testedzők Köre (SZTK) szervezte a korcsolyázást, a teniszezést, de legvonzóbb szakosztálya a labdarúgó szakosztály volt.
- május 11-én megalakították a Szentgotthárdi Levente Egyesületet, amelyet a hivatalos szervek minden vonalon támogattak.
- július 18-án 84 taggal átszervezték a Szentgotthárdi Kerékpáros Egyletet, a létszám hamarosan 110-re növekedett. Az egylet részt vett az országos rendezvényeken is. Legjelentősebb eredmény Schrey Alajoshoz köthető, aki 1926-ban, a kerületi bajnokságon 100 kilométeres országúti versenyen 4. helyezett lett 3 óra 36 perc 4 mp-es eredménnyel.
- szeptemberében megalakult a Szentgotthárdi és Vidéki Lövészegyesület, amely 1940-ig működött. 1931-ben az Akasztóparton alakították ki a lőteret.
Ugyanebben az évben a képviselőtestület döntése alapján a járási tisztiorvos szigorú feltételeit figyelembe véve a Rába jobb partján a gát alatt kialakították a strandfürdőt. Ez a létesítmény lehetővé tette egy úszó szakosztály működését is.
- április 23-án alakult meg a település egyik legpatinásabb, legismertebb egylete, a Szentgotthárdi Torna Egylet. Szakosztályai voltak: futball, tenisz, atlétika, úszás, pingpong.
1937-ig az apátság tulajdonában levő, a Lapincs és Rába összefolyásánál levő disznólegelőn játszották a labdarúgó-mérkőzéseket és tartották a különféle edzéseket.
1938-ban a Zsida-patak mellett a jelenlegi helyén kapott végleges pályát az Egylet és ezen belül a focicsapat. 1939-től a sportpályákat kizárólag a leventeképzés céljaira használták.
A háború után gyorsan újra szervezték a sportéletet. Ehhez a legnagyobb segítséget a kaszagyár adta.
1946-ban hozták létre a Szentgotthárdi Munkás Sport Egyesületet, amelyben a kaszagyári dolgozók voltak többségben. 1947-ben a Dohánygyár Sport Egyesület egyesült a Selyemgyári Sport Egyesülettel. 1950-ben a Selyemgyár Sportegyesület a Szentgotthárdi Vörös Lobogó nevet vette fel, a kaszagyárra épülő Munkás Sport Egyesület neve Vasas lett. A két egyesület között természetes munkamegosztás jött létre a Selyemgyári Egyesület női kézilabdára és a sakkra, míg a Vasas a futballra és a férfi kézilabdára helyezte a nagyobb súlyt.
Ebben az időszakban a kézilabda volt a legnagyobb tömegeket megmozgató sportág. Edzőjük, Borsits Mátyás kiérdemelte a Vasas SE legjobb edzője országos címet. A Szentgotthárdi Selyemgyár Sportegyesület női együttese 1950-ig az ország legjobbjai között szerepelt. A két szentgotthárdi egyesület 1957-ben egyesült, és Vasas-Textiles néven szerepeltek 1966-ig. A kézilabda mellett a labdarúgás vonzotta a legtöbb játékost, és az egyesülés után a csapat játékosokban és anyagiakban egyaránt megerősödött. Ebben az időszakban vált népszerűvé a röplabdázás, a kosárlabdázás, az asztalitenisz, valamint a teke és a sakk.
Szentgotthárd sportéletének talán legsikeresebb, legmozgalmasabb időszaka 1978 és 1998 között zajlott. Több átalakulás után 1978-ban jött létre a Szentgotthárdi Munkás Sportegyesület azzal a céllal, hogy a több lábon állással az anyagi nehézségek jobban kezelhetőek legyenek. Az egyesület az összes szentgotthárdi üzem, továbbá elsősorban a nagyközségi tanács támogatására számított. Ez a támogatás azt jelentette, hogy a szentgotthárdi sportlétesítmények állagának helyrehozásához anyagi bázist biztosított, és így az egyesület szakosztályai könnyebben oldhatták meg utánpótlási és anyagi gondjaikat is. A városi rang megszerzéséhez a sportéletben is jelentős előrelépés lett a labdarúgópálya közel kétmillió forint értékű rekonstrukciója és egy korszerű kézilabdapálya építése.
Pályázati lehetőséget kihasználva sikerült a sportpálya körül kialakítani dobó, távolugró, súlylökő, diszkoszvető helyeket az ifjúság számára. Ebben az időszakban alakult meg a Városi Diáksport Egyesület. Szervezésében és koordinálásával helyi, megyei versenyeket rendeztek.
A fejlesztés során, 1980 és 1985 között számos szentgotthárdi lakos társadalmi munkával járult hozzá a sportcentrum külső és belső építési, szerelési, villamossági és asztalos szakipari munkáihoz. Ebben az időszakban jelentős munkálatok fejeződtek be. Megtörtént a labdarúgó sportpálya teljes felújítása, futópálya kialakítása, hangosítása, a pálya körüli vaselemes kerítés kiépítése, új, korszerű sportöltöző kialakítása, négysávos tekecsarnok megépítése, a bitumenes kézilabda pálya megépítése, a sportcentrum környezetének kialakítása, a régen várt sportcsarnok átadása a Széchenyi István Általános Iskolában.
A nyolcvanas években elindult a sportcsarnokban az iskolai diákversenyek, a szabadidősport és egyéb rendezvények sokasága, ezeknek az egyik fő szervezője Soós Margit testnevelő tanár volt. Ebben az időszakban Koller Jenő volt a Szentgotthárdi Munkás Sportegyesület vezetője.
1998-ban lett az egyesület neve Szentgotthárdi Városi Sportegyesület. Az egyesület három szakosztállyal működött: labdarúgás, teke és sakk. Ebben az időszakban is az anyagiak hiánya jelentette a legnehezebben kezelhető problémát. A helyzet súlyosságára jellemző, hogy 2000 tavaszán finanszírozási problémák miatt feloszlott az akkori NB II-es labdarúgócsapat, így a következő szezonban csak a megyei bajnokságban indulhatott az újjászervezett csapat. A tekézők is nehéz helyzetbe kerültek anyagi és más jellegű problémák miatt.
Új sportágak is alakultak: 2000-ben a kick-box, 2005-ben a futószakosztály, 2016-ban a darts.
A sportfejlesztés során 2015 decemberében a városi sporttelepen átadták a megépült műfüves pályát, majd 2016-ban a tekecsarnok új öltöző és kiszolgáló együttesét, amit a labdarúgók is használnak.
Három nagy sportrendezvényt tartanak a városban. 1986 óta évente megrendezik az Alpokalja Kupa Teremlabdarúgó Tornát, Nyugat-Dunántúl egyik legrégebbi labdarúgó eseményét. 1995 óta évente Arany János ifjúsági nemzetközi kézilabda tornát szerveznek. 2003 óta a szentgotthárdi csata emlékére tartott Történelmi Napok keretében Csatafutást rendeznek.
1909 áprilisában a Szentgotthárdi Tornaegyesület egy újabb sportága, a tenisz megkedvelését, feltételek megteremtetését is programjává tette. A teniszezők örömére 1909. május 27-én, a mai Szabadság téri liget helyén teniszpályát avattak. A pálya gondozás, felszereltsége anyagi megterhelést jelentett, ezért a Tornaegyesület szervezésében teniszezni óhajtóknak tagdíjat kellett fizetniük. Főleg anyagi vonzata miatt a tenisz Szentgotthárdon sem vált a tömegek számára hozzáférhetővé.
Az I. világháború után a Szentgotthárdi Testedzők Köre szervezte a teniszezőket is, majd ennek megszűnése után a teniszezők megalakították a Szentgotthárdi Tenisztársaságot, amely 1932-ben 10 évre használatba kapta a már említett teniszpályát. Az 1930-as évek siker sportága a tenisz, az adatok alapján megyében a szentgotthárdi teniszezők jó erőt képviseltek.
Az 1980-as években elsősorban dr. Máté János gyermekorvos dicséretes lelkesültsége eredményeként, újra reneszánszát élte. A várkert színpad előtti salakos pályát jelölték ki felújításra. Szükséges volt a salak pótlásra, a teniszhez szükséges kellékek beszerzésére. Közreműködők maguk a sportolók voltak: dr. Máté János, Dömötör István (Ducsek), Tóth Károly, Tóth Ferenc (Kalóz), Tóth László, Győrfi László (Mazsi), Molnár Gábor (Mató), Lőrincz Miklós (Zsaver), Kukor Ferenc és Varga András. A teniszezők tömegsport keretében játszották a mérkőzéseket.
1980-ban már új helyen voltak a mérkőzések, Arany János utcai iskola sportudvarában kialakított aszfaltozott pályáján. A településen több pálya került kiépítésre, így a sporttelepen lévő bitumenes pályát is használták. A teniszezők létszáma állandóan növekedett.
2007-ben megnyílt a St Gotthard Spa és a fiatalok a tenisz helyett átpártoltak az új sportágra a fallabdára.
2. tabló - kézilabda, kosárlabda, röplabda
A férfi és női kézilabda Szentgotthárd életében mindig fontos szerepet töltött be, az 1946-1957 közötti időszakban a legnépszerűbb sportágak egyike volt. A Selyemgyári Sportegyesület a női kézilabdára, míg a Vasas a férfi kézilabdára helyezte a hangsúlyt. 1946 őszén két női kézilabda csapat vett részt a kerületi kézilabda bajnokságban. 1947. május 26-án Szentgotthárdon játszott a Budapest B válogatott a Nyugati válogatottal, az utóbbiban négy szentgotthárdi női játékos is szerepelt. 1947-48-ban a legmagasabb osztályban kezdett a szentgotthárdi női nagypályás kézilabdacsapat. Rengeteg nehézséggel kellett megküzdeniük, nem volt önálló pályájuk. 1955-ben a Vörös Lobogó női csapata felkerült az NB I-be.
1957 őszén szerveződött újjá a női kispályás kézilabdacsapat Huszár Gábor gimnáziumi testnevelő közreműködésével, majd 1961-től Hodács Károly volt a szakmai vezető. A 70-es években olyan tehetséges játékosok tűntek fel, akik később az NB I-ben is játszottak, igaz nem szentgotthárdi színekben (Merkl Katalin, Baumgatner Gyöngyi, Horváth Zsuzsanna, Braunstein Rozália).
1976-ban bajnoki címet szerez a Textiles női csapata. 1982-84-ig a Textiles csapatát Kovács László irányította, az 1985-ös bajnokságra már Ernst József készítette fel a csapatot, akkor erősen megfogyatkozva a 3. helyet sikerült elérni.
Az 1990-91-es bajnokságban a női csapatnál is változások történtek, az edzői feladatokat Kozma Gábor vette át, a későbbiekben a vezetés anyagi okokra hivatkozva bejelentette a női szakosztály megszűnését. 1992 tavaszán újra megalakult a női szakosztály, akik már a Szentgotthárdi Kézilabda Klubhoz tartoztak.
A férfi csapat igazi fejlődését 1970-től számítjuk, mikortól Oldal József testnevelő irányításával a Textiles színeiben játszottak. 1986-ban Oldal József lemondott a férfi csapat vezetéséről. A csapat szétvált, a változás következtében új egyesület alakult: Szentgotthárdi MSE és Szentgotthárdi ÁFÉSZ SE. Az ÁFÉSZ SE férfi kézilabda szakosztályának elnöke Németh Sándor lett. Következő évben a megyei bajnokság megnyerése, a kecskeméti osztályozó sikeres megnyerése után NB II-es lett a csapat. A sikeresen szereplő ÁFÉSZ SE-ből 1992-ben alakult meg a Szentgotthárdi Kézilabda Klub.
A 2014/2015-ös szezonban Vas megye legjobb kézilabdázója lett Hegyi Gergely a felnőttek, illetve Mákos Márk a juniorok között.
2015-ben megalakult Szentgotthárd-Máriaújfalui SE férfi kézilabda szakosztálya, amely a megyei bajnokságban játszik.
Az 1950-es években a legnépszerűbb szakosztály a kosárlabda volt.
1951-ben a Gimnázium udvarán, az ifjúság lelkes összefogásával el is készült egy szép kosárlabdapálya.
A 60-as években jelentősen javultak a tárgyi feltételek. 1963-ban felújították a tornatermet, amelyhez öltöző, zuhanyzó helység, tanári szoba és szertár is kapcsolódott. A jégpálya kivilágítást, a kosárlabdapálya bitumenes borítást kapott.
1968-ban a kosárlabda szakosztály sportolóinak száma meghaladta az 50 főt (nők és férfiak).
A jelzett időszakban megyei I-II-III. helyezést értek el a tanulók. Ebben a munkában nagy részt vállalt Hrabovszky Dezső és Soós Margit testnevelő tanár.
1996 nyarán megalakult a szentgotthárdi felnőtt csapat Opel Szentgotthárd Kosárlabda Klub néven. 1997-ben a Nyugat-Dunántúlon rendezett NB II. bajnokságban a 11. helyezést értek el. A kosárlabda klub hamarosan megszűnt.
Az 1950-es években vált népszerűvé a röplabdázás, 1962-ben már a sportegyesület egyik legeredményesebb szakosztályaként emlegetik a férfi röplabda szakosztályt. 1968-ban 3. helyezett, 1969-ben pedig a megyei bajnokság 2. helyezettje a röplabdacsapat.
Meg kell említeni Dr. Nedecky Imre edző, valamint Márton Antal szakosztályvezető, később játékos edző áldozatos munkáját. Munkahelyváltozása miatt az edző elköltözött Szentgotthárdról.
A későbbiek során létszámproblémák, a fiatal sportolók rutintalansága miatt a szakosztály munkájában hanyatlás következett be. A problémákat nem sikerült megoldani, és 1973-ban a szakosztály megszűnt.
3. tabló - labdarúgás, íjászat, asztalitenisz
- augusztus 12-én játszották az első labdarúgó-mérkőzést Szentgotthárdon. A vasúti pályaudvar közelében, az apátsági disznólegelőn zajló mérkőzésen 600 néző drukkolt a csapatoknak. Az adatokból kitűnik, hogy már ekkor is anyagi problémák merültek fel, ezért a futballklubot részvénytársasággá szervezték, ez a megoldás azonban a hamarosan kirobbanó világháború miatt rövid életűnek bizonyult.
Az 1920-as években a Szentgotthárdi Testedzők Körének legvonzóbb szakosztálya a labdarúgó volt. 1938-ban a helyi futballcsapat bekapcsolódott a megyei bajnokságba, sok nemzetközi mérkőzést is játszottak. Ekkor a Zsida-patak mellett a jelenlegi helyén kapott végleges pályát a focicsapat. Itt akár ezer néző is szurkolhatott.
1950-ben a Selyemgyár Sportegyesület a Szentgotthárdi Vörös Lobogó nevet vette fel, a másik, a kaszagyárra épülő egyesület neve Vasas lett. A két egyesület között természetes munkamegosztás jött létre. A Selyemgyári Sportegyesület női kézilabdára, míg a Vasas a futballra és a férfi kézilabdára helyezte a hangsúlyt.
Az 1957-1966 közötti időszakban több kiváló futballedző működött Szentgotthárdon: Szabó Imre, Szőlősi Emil, Tölgyesi József, Mikos László. A hazai felnőtt labdarúgó-mérkőzésekre átlagosan 600-700 néző is kíváncsi volt. A csapat magasabb osztályba kerülésével a nézőszám 1200 fölé emelkedett.
1998-ban a labdarúgók közel 100 igazolt játékossal rendelkeztek, a felnőtt csapat az NB III-ban szerepelt. 2000 tavaszán finanszírozási problémák miatt feloszlott az akkori NB II-es labdarúgócsapat, így a következő szezonban csak a megyei bajnokságban indulhatott az újjászervezett csapat.
Jelentős eredmények:
- 1983-84 évi Vas megyei felnőtt labdarúgó-bajnokság bajnoka a Szentgotthárdi Munkás SE csapata lett, jogot szerzett az NB III-as Labdarúgó Bajnokság Bakony csoportjába.
- 1991-92–es Vas megyei labdarúgó-bajnokságot a Szentgotthárd csapata nyerte meg, ezzel újból kiharcolta a magasabb osztályba, az NB III-ba való felkerülést.
- 1997-98 évi NB III. labdarúgó-bajnokság Bakony csoportjának végeredménye: bajnok a Szentgotthárd, a csapat feljutott az NB II. osztályba.
Szentgotthárdi Szent Sebestyén Íjászkör
Sok felnőttnek vannak emlékei gyermekkorából, amikor a meghajlított mogyoróbot két végét egy madzaggal összekötötte, és már készen is volt az íj. Hozzá elkészültek a nádvesszők és már lehetett is gyakorolni az íjászatot. A krónika szerint Szentgotthárdon is így történt. Mesics Kálmán, Tóka Ferenc, Létay Zoltán, Mikos Péter, Szabó Norbert és Tóth István rendelkeztek már íjjal. A körmendi íjászcsapat 2003-ban Rönökön tartott bemutatóját látva az egymás között gyakorló íjászok eldöntötték, hogy a fejlődés útjára kell lépni.
A baráti társaság kereste a legideálisabb helyszínt a gyakorlásra, és eldöntötték, hogy egyesületi keretek között folytatják tovább. Így alakult meg 2004. március 1-jén a Szentgotthárdi Sportegyesület Íjász Szakosztálya, a csatlakozási okmányt az egyesület akkori elnöke, Kovács László írta alá. A csapat megkapta a labdarúgó pálya mögötti füves területet edzés céljára. A gyakorlópálya téglafallal volt határolva, ami a biztonságos íjászat alapfeltétele. Szakosztály-vezetőnek Tóka Ferencet választották meg.
Téli gyakorlópálya céljából - a vagyonügynökséggel és a plébániahivatallal egyeztetve - a templom mögötti és alatti pincét veszik igénybe. Rimfel Ferenc plébános kérésére az íjászok védőszentjének, Szent Sebestyénnek a nevét vette fel a csapat. 2009. november 9-én szentmise keretében szentelték fel az íjászcsapat zászlóját.
2009-ben a csapatból Dallos László a Magyar Íjászszövetség által szervezett tanfolyamon íjászoktatói, Létay Zoltán és Tóka Ferenc pedig íjászinstruktori képesítést szerzett. Az első nagy bemutatóra 2008-ban a Történelmi Napok keretében került sor Szentgotthárd főterén. Minden évben nagy sikert aratnak az íjászbemutatók nemcsak Szentgotthárdon, hanem a környező településeken is.
Először 2009-ben, majd utána minden évben megrendezik az Íjászbált, ahol átadják a csapattagok által választott Év Íjásza Díjat. Az első díjazott Mesics Kálmán volt.
Az íjászcsapat szakmai felkészültségét mutatják eredményeik:
- Korándi Szilárd 2017. évi 3D Országos Bajnokság V. helyezés,
- Dallos László 2018. évi Történelmi íjász Világbajnokság III. helyezés, Országos és Nemzeti Bajnokság III. helyezés,
- Dallos Mariann 2010-ben Történelmi Bajnokság III. helyezés, 2017-ben Történelmi Európa Bajnokság IV. helyezés, 2017. évi 3D Országos Bajnokság III. helyezés, 2018. évi gyulai Történelmi Íjász Világbajnokságon II. helyezés és Történelmi Országos Bajnokságon elért bajnoki cím.
- július 1-jén Dallos Mariann és Dallos László részt vett a Nyugati Végek Őrzői történelmi íjász versenysorozat várpalotai fordulóján. Dallos Mariann bronzérmet, míg Dallos László ezüstérmet szerzett, kvalifikálták magukat a Történelmi Országos Bajnokságra. Dallos Mariann a versenyen vehette át a 2018. évben elért ezüst fokozatú minősítést.
A csapat vázát a mai napig az alapító tagok képezik, ami 14 év után az bizonyítja, hogy az összetartás erős. A csapat is egyre bővült, az alapító tagok gyermekei is csatlakoztak.
Az Asztalitenisz (pingpong) Szakosztály története
A pingpong az 1930-as években volt népszerű. A Vasvármegye c. lap 1933. január 14-én lelkes tudósításban számolt be arról, hogy a Szentgotthárdi Torna Egylet pingpong csapata nemzetközi túrameccset bonyolított le, amelynek állomásai: Gleisdorf és Fürstenfeld.
1946-1957 közötti időszakban az asztalitenisz a legnépszerűbb sportágak közé tartozott. Rendszeresen játszottak a Vas megyei bajnokságban, egyéni és csapatmérkőzések során egyaránt értek el eredményeket. Ennek az időszaknak a legjobb asztaliteniszezője Somfalvy László, Pünkösty Csaba Kozák Elek, Kogelman József, Wolf László, Wolf János és Wolf Vilmos, illetve Kozó Mária, Kalnoky Erzsébet és Orbokné Láng Anna volt.
A szentgotthárdi asztalitenisz 2008 táján egy baráti társaság időnkénti találkozójával éledt újjá. 2014-ben hivatalosan megalakult a Szentgotthárdi VSE Asztalitenisz Szakosztálya 18 taggal, Pap Károly Tibor lett a csapat szakosztályvezetője.
2015 óta heti két alkalommal hivatásos edzők segítik a szakosztály munkáját, 2016-tól pedig két csapat csatározik a megyei első, ill. második osztályú bajnokságban.
A 2018-19. évi Vas megyei csapatbajnokság győztese a Szentgotthárdi VSE asztalitenisz csapata lett. A csapat tagjai: Varró István (csapatvezető), Asztalos Zsolt, Zsálek László, Hetyési Balázs (edző-játékos).
- december 27-én sikeresen lezajlott a VI. Szentgotthárd Város Nyílt és Amatőr Asztalitenisz Bajnoksága, a versenyre 58 sportoló jelentkezett.
4. tabló - sakk, teke, kick-box, darts, kerékpár
1947 és 1975 között a sakk szakosztály a Textiles SE keretében működött. Figyelemre méltó eredményeket a 1960-as évek végén és a hetvenes évek elején érték el. Vezetőjük Kókai Endre, segítője ifj. Baracsi Jenő volt. 1969-ben megnyerték a megyei bajnokságot, 1970-ben pedig második helyezést értek el.
A Sakk Szakosztályt a színvonalas megyei bajnokság megnyerésétől kezdve id. Végh István irányította, szervezte, közreműködött Horváth Imre és Rózsavölgyi László, akik egyben az utánpótlással foglalkozó szakemberek is voltak.
Jelentős eredmények
- 1998-ban a sakkozóknál a felnőtt csapat az NB II-ben, az ifjúsági pedig a megyei bajnokságban szerepelt.
- 2002-től a sakkozóknál a felnőtt csapat az NB II-ben, az ifjúsági csapat pedig a megyei I. osztály bajnokságában szerepel. Jelenleg Szentgotthárd- Alsószölnök néven az NB IB-ben szerepelnek jó eredményekkel. Ki kell emelni Király Ferenc és Horváth Imre edzőknek a sakk iránt kifejtett átlagon felüli munkáját. A Széchenyi István Általános Iskolában utánpótlás sakk-oktatás folyik, a fiatalok is szép sikereket érnek el.
- 2016 év végén került megrendezésre a Vas Megyei Sakkszövetség szervezésében a megyei rapid sakkverseny Szombathelyen, ahol négy szentgotthárdi gyermek sakkozó is bekerült a megye legjobbai közé. Az U 8-as kategóriában a lányok között Kocsis Nóra 3. helyen végzett, és a fiúk között Librecz Lénárd pedig 4. helyezett lett, egy korosztállyal feljebb Kocsis Viktor 3. helyezést ért el.
- november 4-én az I. Szentgotthárd Open – Opel Kupa városi rapid sakkversenyen Szentgotthárdon 71 felnőtt és csaknem ugyanennyi ifjúsági, utánpótlás korú versenyző vett részt. A legidősebb versenyző, Leiner Elemér (78) különdíjat érdemelt. Az abszolút győztes a Szentgotthárd sakkcsapatát erősítő Gjuran Denis (31) sakk nagymester lett.
A XIX. században a vendéglősök rájöttek arra, hogy a tekejáték kellő üzleti vonzerővel rendelkezik, ezért a kocsmák mellé egyre többen építettek kezdetleges tekepályát, amiket ekkor még kuglipályának neveztek. A vendéglátás fejlődésével kugli és tekepályák épültek, működtek Szentgotthárdon, Rábakethelyen, Farkasfán és Máriaújfaluban.
Az 1894-ben a Kerékpáros Egylet 1897. július 25-én nagy érdeklődés mellett tekeversenyt szervezett. 1899 júniusában pedig Szentgotthárdon és Kethelyen is rendeztek ifjúsági versenyt.
1945 után a teke sportágat a Textiles Sportegyesület karolta fel. A sikerek nagy része Czeglédi István, Dömötör István, Kocsis István, Császár Ernő és Háklár Jenő lelkes, a sportágért nem kis áldozatot hozó munkájának köszönhető.
1978-ban a Textiles hírnevét tovább öregbítette Schwarcz József, Horváth Imre, Dancsecs József, akik ifjúsági ezüst jelvényes minősítést szereztek. A szakosztályvezetői teendőket Császár Ernő és Németh Elemér sporttársak látták el. 1979-1982 között már a Szentgotthárdi Munkás Sportegyesület színeiben versenyzett a tekecsapat.
1985 augusztusában felavatták az új tekepályát, és 1986 végén megalakult a Városi Teke Szövetség. Tevékenysége, ha szerény módon is, hozzájárult a sportági és a tanácsi sportirányítási feladatok hatékonyabb végrehajtásához.
A férfi csapat hosszú időn keresztül a megyei bajnokságban szerepelt.
2002-ben érték el az NB I-et a tekézők, két férfi és egy női csapat játszott 24 játékossal. Jelenleg is NBI-es a tekeszakosztály, második csapata a megyei I. osztályban szerepel.
Jelentős eredmények:
- 1985-86. évi bajnoki évben 2. helyezett lett.
- 1989-90. évi NB III. Nyugati csoport tekecsapatainak bajnoka, az aranyérem tulajdonosa a Szentgotthárdi Munkás SE tekecsapata lett.
- 1992-93. évben újból megnyerték az NB III-as teke csapatbajnokságot.
- 1998-99. évi NB II. Férfi felnőtt bajnokság Nyugati csoportban első helyen végzett a Szentgotthárdi SE csapata.
- 2017-18. évi NB I. Nyugati csoportjában a Thermalpark-Szentgotthárd VSE csapata megnyerte a bajnokságot, bejutott a Szuper Ligába.
- 2018-19-es szezonban a szentgotthárdi csapat megőrizte első osztályú szuperligás tagságát. Újoncként a 8. helyen végeztek.
Skorpió Kick–box Sportegyesület
A kick-box az 1970-es évek elején alakult ki az USA-ban és Nyugat Európában. Létrehozóinak egyik fő célja az volt, hogy az ütéseket és rúgásokat használó távol-keleti eredetű harci művészetek – a (japán eredetű) karate, a (koreai eredetű) tae-kwondo és a (kínai eredetű) kung-fu mozgásanyagát tovább fejlesztve és részben azokat ötvözve, egy önálló, versenycentrikus küzdősportot hozzanak létre.
A Skorpió Sportegyesületet Takács Tibor vezetőedző alapította 2000 szeptemberében Szombathelyen, és hamarosan Szentgotthárdon is megkezdődtek az edzések. Ma már a szentgotthárdi csapat képezi az egyesület gerincét. Az Egyesület elnöke Kulcsár Ferenc, aki a Magyar Kick- Box Szövetség Felügyelőbizottságának is tagja.
Két szakosztályban 50-60 fiatal és 10-15 felnőtt edz rendszeresen. A Skorpió edzéseit képzett edzőgárda segíti: Takács Tibor kick-box edző (vezetőedző), Hegedűs Zoltán kick-box sportoktató, Kulcsár Ferenc kick-box edző, atlétikai edző. 2013 óta külön csoportban foglalkoznak a legkisebbekkel, küzdősport torna keretében.
Egyesületük versenyzői több alkalommal voltak már a magyar utánpótlás válogatott tagjai és szereztek dobogós helyet világversenyen. Legeredményesebb versenyzői és eredményeik:
- Nagy Gergő Utánpótlás VB. 2. helyezés, kétszeres magyar bajnok
- Császár Levente Utánpótlás VB. 3. helyezés, 1x magyar bajnok
- Kulcsár Márió Utánpótlás VB. 4. helyezés, 4x magyar bajnok,4x Világkupa győztes
- Tóth Bence Utánpótlás EB. 3. helyezés, 2x magyar bajnok
- Bedi Miklós Utánpótlás magyar bajnok
A skorpiósok (gyermekek, versenyzők, szülők) egy nagy család tagjaiként élnek, segítve és támogatva egymást a közös célok, az egészség megőrzése, a rekreáció, a tanulás, a fejlődés és a verseny sikerek érdekében.
A Szentgotthárdi Darts Club története
Az egykori kocsmai játékból nagy népszerűségre tett szert a sportág. A klub 2016 februárjában alakult meg 16 taggal,elnöke Talabér Gábor, alelnöke Bucsek Gábor, titkára Könye Tamás lett.
Az egyesület első nagyszabású versenyére, az I. Szentgotthárd Openre 2016. szeptember 17-én került sor, melyen 52 egyéni és 66 páros induló között Bucsek Tamás és Talabér Gábor kettőse a 4. helyen végzett.
Az első verseny sikerei után november 12-én szervezték meg az I. Hotel Lipa Kupát, mely az egyesület fő támogatójáról kapta nevét.
A kezdeti sikerek és fellángolások után a 2016-2017-es téli szezon nem volt túl aktív az egyesület számára. 2017 februárjában lemondott az egyesület vezetősége, az új elnök Könye Tamás, alelnök Korpics Brigitta, titkár pedig Bucsekné Bartha Zsófia lett. Az egyesület néhány tagja aktívan rész vesz a Magyar Darts Szövetség által szervezett nyugat-dunántúli liga fordulók versenyein Szombathelyen, Körmenden, Zalaegerszegen.
Az alacsony létszám rányomja a bélyegét az Egyesület tevékenységére.
Jelentősebb eredményeik:
- november 12: I. Hotel Lipa Kupa, ahol egyéniben 8 tag képviselte a szentgotthárdi színeket, közülük Lábodi Gábor és egyetlen hölgy indulóként Korpics Brigitta végeztek a legjobb helyeken.
- 2017: Szombathelyen a Savaria Steel Darts Openen Korpics Brigitta a II. legjobb női versenyző díját hozta el.
- 2018 és 2019: a versenyeken a legjobb eredményeket Fartel Gábor, Baldauf Péter és Fritz Ferenc érték el.
A Szentgotthárdi Kerékpáros Egylet története
A 19. század végén jelent meg a sportok között a kerékpár, az első technikai sport, amely az arisztokráciát megkerülve elsősorban a középosztály, a polgárság körében terjedt el.
Az egyre népszerűbb új sportág alakuló gyűlése Szentgotthárdon 1896. január 12-én, a Kerékpár Egylet egyesületté szerveződése pedig 1896. március 7-én volt 40 taggal. Alapító okiratukba foglalták "a testi erőt előmozdító egyéb sport gyakorlatokat", ezért felkaroltak más sportágakat (teke, torna, vívás, úszás, evezés) is.
Az 1910-es években országszerte komoly problémák merültek fel a kerékpáros egyesületekben, valószínűleg ennek eredménye, hogy a Kerékpár Egylet tevékenysége meggyengült, majd megszűnt
Az egylet 1925. július 18-án újjáalakult, és immár hivatalos pecséttel is rendelkezett. A Magyar Kerékpáros Szövetség Északnyugati Kerületének társelnöke 1926-ban a szentgotthárdi egylet elnöke, Leiteneg László lett.
Az egylet részt vett az országos rendezvényeken is. A legjelentősebb eredmény Schrey Alajoshoz köthető, aki a kerületi bajnokságon 100 kilométeres országúti versenyen 4. helyezett lett.
1928-tól kezdve a kerékpárosok kiszorultak a közutakról, mivel egy belügyi tárca felfogása lehetővé tette, hogy a rendőrök zaklassák a kerékpárosokat. Bár a sportág népszerűsége visszaesett, az 1932-es olimpiára fel tudtak készülni. A felirat alapján feltételezzük, hogy a fényképeink között látható érem az Egylet által ekkor szervezett verseny díja volt.
Legutóbb 2007-ben szerveződött újjá az egyesület Szentgotthárdi Kerékpáros Egylet 1896, röviden SZEKERE 1896. néven. Cél továbbra is a sport, a testedzés és az összetartozás, a csapatszellem erősítése, mellyel példát mutatnak a fiatalok és az egészségüket megőrizni kívánók felé. Nagyon aktív a csoport a 10-14 éves korosztálytól a nyugdíjasokig. Március elejétől október végéig kéthetente hétvégén van szervezett közös túra.
Példás a csapatszellem, egyre népszerűbbé teszik a kerékpározást a városban. Részt vesznek a helyi civil rendezvényeken. Az EFI (Egészségfejlesztési Iroda) keretén belül évente kétszer szerveznek túrákat.
5. tabló - futó szakosztály, neves szentgotthárdi sportolók,
Woki Zoltán szervezésében a Vas megyei futóversenyek mellett egyre több gotthárdi futó vett részt a határ közeli osztrák és szlovén utcai futóversenyeken. Az ottani tapasztalatok hasznosításával 2003-ban megrendezésre került az első Csatafutás.
2005-ben 22 alapító taggal Woki Zoltán vezetésével megalakult a VOSSEN-Szentgotthárd Futószakosztály, mint a Szentgotthárdi Városi Sportegyesület önálló szakosztálya.
2006-ban létrejött a Central European Region Running (CERR-Cup) kupasorozat, amely 7 éven keresztül minden évben 12-14 Vas megyei, burgenlandi és muravidéki futóversenyt kapcsolt össze.
Ekkor már több mint 30 tagja volt a Futószakosztálynak, a tehetséges fiatalok mellett számos szülő, hobbifutó is bekapcsolódott a versenyekbe, jól megfért egymás mellett a versenysport és a szabadidősport.
A Futószakosztály legnagyobb sikerét 2009-ben Koszár Zsolt országos bajnoki címe jelentette 12 km-es mezei futásban. 2005-2010 között a Futószakosztály futói országos bajnokságokon 7 alkalommal álltak dobogón, 16 alkalommal szerepeltek az 1-6. helyezettek között, szép sikereket értek el komoly nemzetközi versenyeken is. Főleg a fiatalok remekeltek, így pl. ifj. Borbély Sándor, Jankai Zoltán, Németh Kevin, Karsai Márton, Woki Edina, a felnőttek között Somogyi Gábor.
Anyagi okok miatt 2011-től a klasszikus értelemben vett versenysportban (élsportban), mint pl. országos bajnokságok, már nem vesznek részt. A versenysport a később megalakult Synergy Fitness Szentgotthárd egyesületnél folytatódott.
A Futószakosztály 2015 decemberében hivatalosan megszűnt, de korábbi tagjai, ill. új futók változatlanul szerepelnek Vas megyei, ill. a határ közelében megrendezett osztrák és szlovén utcai futóversenyeken csoportos nevezéssel.
Neves szentgotthárdi sportolók
Duxler Lajos - asztaliteniszező (Szentgotthárd, 1911. 11. 13.)
Molnár Dezső – labdarúgó (született: Magyarlak, 1939.12.12.)
Legnagyobb sikerei:
- magyar bajnok (1965, 1966)
- BEK negyeddöntős (1967-1968)
- 2-szeres Közép-európai Kupa győztes (1965, 1970)
- 8-szoros Magyar Válogatott
- Klubjai:
- Szentgotthárd,
- Haladás,
- Vasas,
- Ganz-Mávag
Doncsecz József-kötöttfogású birkózó (született: Szentgotthárd,1950. 01. 16.)
Legnagyobb sikerei:
- Olimpiai 4. helyezett (1972)
- VB 3. helyezett (1971)
- EB 4. helyezett (1974)
- Olimpiai Reménységek versenye 1. helyezett (1968)
- A Vasas SC Örökös Bajnoka és Aranygyűrűse
- nyolcszoros magyar bajnok
Pars Krisztián - Kalapácsvető (született: Szentgotthárd, 1982.02.18.)
Legnagyobb sikerei:
- Olimpiai Bajnok (2012)
- 2-szeres VB 2. helyezett (2011, 2013)
- 2-szeres Európa Bajnok (2012, 2014)
- 12-szeres magyar bajnok
- Hazáért kitüntetés(2012) - Egyéni csúcs: 82,69 m
- Magyar Érdemrend Tiszti keresztje (2012)
- Szentgotthárd Város Díszpolgára (2012)
Gécsek Tibor-Kalapácsvető (Született: Szentgotthárd, 1964.09.22.)
Legnagyobb sikerei:
- Európa Bajnok (1998)
- 2x VB 3. helyezett (1995)
- Olimpiai 4. helyezett (1992)
- 26-szoros magyar bajnok
- 5-szörös Év Atlétája
- Év Sportolója (1998)
- Egyéni csúcsa: 83,68 m
- Szentgotthárd Város Díszpolgára
Dallos Mariann (született: Szentgotthárd, 1964.04.27.)
Legfontosabb eredményei:
- 2017 – Kecskemét – Történelmi Európa Bajnokság 4. hely
- 2017 – Kétvölgy – 3D Országos Bajnokság 3. hely
- 2018 – Gyula – Történelmi Országos Bajnokság 1. hely
- 2018 – Gyula – Történelmi Világbajnokság 2. hely
Horváth Kristóf-tánc (született: 1993.02.22) és Szatmári Orsolya - tánc (született: 1995.10.02)
Legnagyobb sikereik:
- Junior Formációs Világbajnok (2008)
- Osztrák Bajnok (2012)
- Budapest Bajnokság Bajnoka (2015)
- 7-szeres Világbajnok (2016)
- EB 2. helyezett (2016)
- Többszörös Magyar Válogatott (2010-2017 között)
- 2019 -ben a magyar professzionista latin ranglista vezetői
Koszár Zsolt - futó (született: 1986.06.28.)
Egyesület:
- Vossen-Szentgotthárd (2004-2011)
- Synergy Fitness Szentgotthárd SE
Egyéni csúcsok:
- 5 km országúti: 14:32
- 10 km országúti: 29:38 (Vas megyei csúcs)
- Félmaraton: 1:05:09 (Vas megyei csúcs)
Legnagyobb sikerei:
- 2004 – Országos Diákolimpia döntő – Budapest- 5. hely – 3000 m
- 2005 – Országos Utánpótlás ranglista félmaraton - 3. hely
- 2009 – Országos Mezeifutó Bajnokság 12 km – Csákvár - 1. hely
- 2010 - Mezeifutó Országos Bajnokság – Budapest 3. hely
- 2010 - Országos Félmaratoni Bajnokság - Budapest 3. hely 1:06:59
- 2013 - Országos Félmaratoni Bajnokság –Budapest 3. hely 1:06:13
- 2013 - Országos Mezeifutó Bajnokság – Budapest – 9km - 3. hely
- 2013 - Országos ranglista félmaraton 2. hely
- 2013 - Országos ranglista 10 km országúti 1. hely
- 2014 - Országos Félmaratoni Bajnokság Budapest 3. hely – 1:08:25
- 2015 - Országos Mezeifutó Bajnokság – Kecskemét – 10 km 31:57 - 2. hely
- 2015 - Országos ranglista 10 km országúti 1. hely
- 2016 - Magyarország Országos 10 km-es Futóbajnokság – Szombathely- 3. hely-30:35
- 2016 - Magyarország Országos 10 km-es Futóbajnokság 3. hely – 30:52
- 2017 - Egyesületi csapatverseny: Félmaratoni Országos Bajnokság 2017- Budapest – 6. hely (Somogyi Gábor, Karsai Márton, Koszár Zsolt)
- 2018 - Országos Félmaratoni Bajnokság Budapest 3. hely – 1:07:54 (Csapatbajnokság 1. hely)
Somogyi Gábor (született: 1962.10.06.)
Egyesület:
- Vossen Szentgotthárd színeiben (2003-2011)
- Synergy Fitness Szentgotthárd SE (2012 óta )
Egyéni csúcsok:
- 5 km országúti: 15:48
- 10 km országúti: 32:15
- Félmaraton: 1:12:17
- Maraton: 2:34:16
Legnagyobb sikerei:
- 2003 - Nemzetközi utcai futóverseny Feldbach (AUT) 1. hely
- 2003 - Nemzetközi Stinatz Félmaraton (AUT) 3. hely
- 2003 - Nemzetközi utcai futóverseny Ternitz (AUT) 3. hely
- 2004 - Nemzetközi Bad Blumau Félmaraton (AUT) 1. hely
- 2004 - Nemzetközi Güssing Félmaraton (AUT) 2. hely
- 2005 - Nemzetközi utcai futóverseny Feldbach (AUT) 1. hely
- 2005 - Nemzetközi Güssing Félmaraton (AUT) 2. hely
- 2005 - Nemzetközi Stinatz Félmaraton (AUT) 2. hely
- 2006 - Nemzetközi utcai futóverseny Sv, Jurij (SLO) 1. hely
- 2006 - Nemzetközi utcai futóverseny Güssing (AUT) 2. hely
- 2007 - Nemzetközi utcai futóverseny Sv, Jurij (SLO) 1. hely
- 2012 - Nemzetközi Loipersdorf 10,8 km (AUT) 1. hely
- 2013 - Nemzetközi Bad Blumau Félmaraton (AUT) 1. hely
- 2014 - Nemzetközi Bad Blumau Félmaraton (AUT) 1. hely
- 2015 - Szenior Mezeifutó Országos Bajnokság 6 km 1. hely (M50)
- 2015 - Szenior Európa-bajnokság 10 km 10. hely (M50) – Grosseto (ITA) - válogatott
- 2015 - Szenior Európa-bajnokság 21,1 km 6. hely (M50) – Grosseto (ITA) - válogatott
- 2015 - Szenior Országos Bajnokság (pályaverseny) 5000 m 1. hely (M50)
- 2015 - Szenior Világbajnokság 21,1 km 13. hely (M50) – Lyon (FRA) - válogatott
- 2016 - Szenior Mezeifutó Országos Bajnokság 6 km 1. hely (M50)
- 2016 - Szenior Országos Bajnokság (pályaverseny) 5000 m 1. hely (M50)
- 2017 - Szenior Mezeifutó Országos Bajnokság 6 km 1. hely (M50)
- 2017 - Szenior Országos Bajnokság (pályaverseny) 1500 m 1. hely (M50)
- 2017 - Nemzetközi utcai futóverseny Fürstenfeld – 5km – 1. hely
1. vitrin
2. vitrin
A kiállítás összeállítói és támogatói
A kiállítást készítették a Honismereti Klub tagjai:
Csuk Alajos, Csuk Ferenc, Deákné Kocsis Judit, dr. Frank Róza, Horváth Zsuzsanna, Kovács-Buna József, Mátrainé Bezenhoffer Erika, Molnár Piroska, Monek Nóra, Sárvári Nelli, Szepesiné Fuisz Erika, Talabér Lászlóné, Varjú Károly
A kiállítást fotókkal, tárgyakkal, információkkal támogatták:
Dallos László, Dancsecs Bojána, Gécsek Tibor, Hegyi Csilla, Heiter László, Herczeg István, Horváth Kristóf, Király Ferenc, Kocsis György, Koszár Zsolt, Kozma Gábor, Lászlóné Tóth Aranka, Librecz Péter, Merkl Katalin, Pap Károly Tibor, Pars Krisztián, Pável Tamás, Schwarcz József, Somogyi Gábor, Soós Margit, Tóth Miklós, Tróbert József, Véghné Merkli Anna, Woki Zoltán
