A Városi Színház 1988 óta a kultúra „temploma”. Helyén korábban két igazi templom is állt. Az elsőt felrobbantották a Bocskai-szabadságharc idején, a másodikat magtárrá alakították.
Az 1740 és 1779 között felépült barokk épületegyüttes Szentgotthárd legértékesebb műemléke.
1995-96-ban épült a gyilkosság helyszínéhez vezető út mentén
Rábakethelyen áll a környék legrégebbi temploma: az Árpád-korban építették a 256 m magas templomdombra.
1882-85-ben a település lakóinak adományaiból építették.
A falubeliek adományaiból 1899-1908 között felépült kápolnát Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére szentelték fel.
1912-ben Czipott Géza lelkész vezetése alatt felépült a szentgotthárdi evangélikus templom. Ezzel is demonstrálták, hogy a szentgotthárdi gyülekezet függetlenedett Ókörtvélyestől (ma Eltendorf) és a környék evangélikus hitéletének központja lett.
Rábafüzes katolikus és evangélikus közössége együtt építette fel 1888-ban. 1921-ig mindkét felekezet használta istentisztelet tartására.
A temetőkápolna Szentgotthárd legrégebbi fennmaradt műemléke. Körülötte volt a legelső köztemető, amelybe 1930-ig temetkeztek.
A templom a rábakethelyi városrészben épült fel 2002-ben.
Szent Anna és családja, valamint Szent István és családja tiszteletére szentelték fel 2000-ben.