A környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek.
A szentgotthárdiak volt Kultúrháza, a város épületeinek egyik ékessége. Jelenleg felújítva a Vas Megyei Kormányhivatal működteti benne Munkaerőpiaci Pontját.
Az 1902-ben épült községháza 1969-ig adott otthont a település vezetőségének. Ma a Takáts Jenő Alapfokú Művészeti Iskola székhelye.
A szentgotthárdi Csákányi László Filmszínház Vas megye történetének egyedülálló intézménye, amely alapítása (1913) óta ugyanabban az épületben és folyamatosan moziként működik.
A szentgotthárdi Vörösmarty Mihály Gimnázium, Vas megye első nem egyházi fenntartású középiskolája 1893 szeptemberében kezdte meg működését.
A Városi Színház 1988 óta a kultúra „temploma”. Helyén korábban két igazi templom is állt. Az elsőt felrobbantották a Bocskai-szabadságharc idején, a másodikat magtárrá alakították.
Az 1740 és 1779 között felépült barokk épületegyüttes Szentgotthárd legértékesebb műemléke.
A Wellisch Béla nyomdájában készült újságok, folyóiratok, könyvek és képeslapok jelentősen hozzájárultak a századfordulós Szentgotthárd kulturális és társadalmi életének kiteljesedéséhez.
1995-96-ban épült a gyilkosság helyszínéhez vezető út mentén
A Széll Kálmán téren álló épületben az 1800 évek közepén Olvasó Egylet, 1900-as éves első felében pedig kávéház és kaszinó szórakoztatta a szentgotthárdiakat.
A mentőállomás mai székhelye eredetileg Weidlich Lajos (1855-1940) ügyvéd, Vas vármegye tiszti főügyész lakóháza volt.
A XVIII. század óta áll a volt elemi iskola épülete, amely a XX. század közepéig az oktatást szolgálta, majd 1960 óta a Városi Könyvtár otthona.
A vasútállomásról jövet a Rába-híd előtt találkozunk az ún. Stájer-házza, amelyet hajdan osztrák kaszagyári munkások számára építették. Ma a Pável Ágoston Múzeumnak ad helyet.
A "Koronánál" kifejezés Szentgotthárd egyik leggyakoribb találkozási pontját jelölte. A ma üzleteknek helyet adó hajdani Arany Korona, majd Korona szálló és étterem a város legrégebbi vendégfogadója volt.
Rábakethelyen áll a környék legrégebbi temploma: az Árpád-korban építették a 256 m magas templomdombra.
1882-85-ben a település lakóinak adományaiból építették.