- Egy 1350. szeptember 5-i okiratban szerepelt először a Kedhely településnév. A dokumentum Péter szentgotthárdi ciszterci apát és az ellene fellázadt jobbágyok pereskedése során keletkezett. A település ennél biztosan korábbi, valószínűleg egyidős Szentgotthárddal. Elnevezése a keddi napokon tartott heti vásáraira utal. A török pusztítások idején a temploma és iratai megsemmisültek, csak 1671-től vannak meg az anyakönyvek. Neve különböző iratokban többféle formában szerepelt: Kethel, Kéthely, Markl, Markt. 1907-ben hivatalosan Rábakethely lett a neve a postai forgalom megkönnyítése végett. Hazánkban, sőt a történelmi Vas vármegyében is több Kethely nevű település létezett. A mi Kethelyünket többször tévesztették össze Felsőkethellyel (Neumarkt im Tauchental), amely falu ma Ausztriában van, Városszalónak településrésze. További információk.
1550-es év eseményei
- 1550-ben (vagy 1553-ban) Szécsi Margit hívására Bécsből Szentgotthárdra jött Johannes Betha (Beda János) ciszterci szerzetes pap, Miksa trónörökös udvari orvosa („Maximilián király physikusa”), hogy betöltse az apáti tisztséget. 1556-os távozása (vagy halála) után a Rein ciszterci kolostorból érkező szerzeteseket, akik át akarták venni az apátság irányítását, Szécsi Margit fegyveresei a birtok határától visszafordították Ausztriába. (Forrás: Barta Gábor, Monográfia, 88. oldal)
Ekkor megyénkben még nem volt orvos, a gyógyítást azok a papok végezték, akik ismerték a botanikát és a növények gyógyító hatásait.
1605-ös év eseményei
- 1605. október 15-én az Árpád-kori szentgotthárdi ciszterci apátsági templomot felrobbantotta Tieffenbach stájer kapitány.
A Bocskai-felkelés idején a település vezetői átengedték a megerősített apátsági épületet Wolfgang Tieffenbachnak, hogy megvédje Bocskai portyázó csapataitól. Némethy György kuruc lovasai közeledtének hírére Tieffenbach a templom északi falát aláaknáztatta, és miután kivonult a „várból”, felrobbantatta. Nemcsak a templom falai omlottak le, hanem a robbanást követő tűzvészben leégett a település nagy része is. A templom romjain a címzetes szentgotthárdi apát címet is elnyerő Széchenyi György kalocsai érsek építtetett egy kisebb templomot, melynek alapterülete a korábbinak kb. a fele volt. 1677-ben szentelték fel Szent Gotthárd tiszteletére. Franz Anton Pilgram, az új barokk templom tervezője 1734 után felmérte az Árpád-kori épületegyüttes romjait, és méretei alapján valódi királyi épületnek nevezte. Hossza 90 m, szélessége 42 m volt. 1764 után már az új templomban (Nagyboldogasszony plébániatemplom) miséztek, a Szent Gotthárd templomot magtárrá alakították. 1988-ban mint Városi Színház kapott új szerepet. Az átépítéskor az épületben és körülötte kialakított romterületen láthatóvá tették az Árpád-kori és a 17. századi épületek megmaradt részleteit.
1665-ös év eseményei
- Az 1665. évtől kezdődött meg fokozatosan a török dúlás után lakatlanná vált környékbeli területekre, főleg a Rábától délre a vendek, horvátok, legnagyobb számban pedig a stájer németek betelepülése. A mai napig maradtak fenn erre utaló családnevek, szlávok pl. a Doncsec, Holec, Mikos, német pedig Lang, Bauer.
1670-es év eseményei
- 1670 körül épült Nagyfalván (ma: Mogersdorf) az Anna kápolna, a katonák temetőjétől keletre. E helyen temették el az 1664-es szentgotthárdi csatában elhunyt magas rangú császári és török tiszteket. A mai napig minden évfordulókor török delegáció is érkezik tisztelegni hőseik előtt.
1705-ös év eseményei
-
1705. december 13-án Szentgotthárd mellett Bottyán János (Vak Bottyán) legyőzte Hannibal Heister itt állomásozó csapatait. A kuruc vezér rajtaütésszerű, gyors támadása és győzelme dunántúli hadjáratának sikeres záró eseménye volt. A csatát egy korabeli históriás ének is megörökítette. Ennek egy részlete:
„Fölgyűve aztán Rába mellékire,
Szálla Szentgotthárdnak híres mezeire,
Országunk prédáló rácokat ott veré,
El bé Stiriába üldözé fegyvere.”
