A Széll Kálmán téren álló épületben az 1800 évek közepén Olvasó Egylet, 1900-as éves első felében pedig kávéház és kaszinó szórakoztatta a szentgotthárdiakat.

A város főterén, a Széll Kálmán téren álló földszintes épület már a település 1786-os térképén is látható. Akkor zsúptetős volt. Az 1800-as évek közepétől kezdve sorra átépítették az akkori Főtér földszintes épületeit – köztük ezt is, és emeleti ráépítést kaptak. Az átépítések során sokat veszített eredeti szépségéből ez az épület. De a boltozatos kapuszín cseh-süveges, a kerékvető köveket megőrizte.

1828-ban és 1857-ben, az összeírások idején Amersin Ferenc kereskedő háza volt. 1843-ban a ház falai között alakult meg a Szentgotthárd kulturális és társadalmi életében egyaránt jelentős szerepet játszó Olvasó Egylet. Az 1920-ból ismert adatok szerint akkor 1143 könyve volt az Egyletnek. 

1848. november 7-e és december 23-a között - Zichy gróf lelkesítő beszéde után - itt, a kávéházban rendezte az újoncok toborzását a szabadságharcra Petók János őrmester, és Koller György főorvos. Itt sorozták be katonának Hambek Alajos önkéntest, aki a harcok során kapitánnyá lett előléptetve. A szabadságharc leverése után az osztrák seregbe sorozták, ahonnan a község kiváltotta. Végül Szentgotthárd királyi járásbírója lett. Sírja a temető régi részében van.

1908-ban a ház tulajdonosa Geiger Miklósné volt.

1929-ben Klein Ferenc lett a kávéház tulajdonosa. Külön könyv- és hírlapolvasót hozott létre a termekben, míg az épület más helyiségeiben – kaszinó módjára – lehetett táncolni, mulatozni és kártyázni is. Lakodalmakat, gyűléseket, összejöveteleket tartottak benne. Szentgotthárdon az első mozivetítések is ebben az épületben zajlottak.

E házban született Jobbágyi-Geiger Miklós jelentős festő (1892-1959). Vakarcs Kálmán tanár és néprajzkutató (1872-1952) is egy ideig itt lakott, és írta Szentgotthárdról és a járás településeiről, környékéről honismereti cikkeit, tanulmányait

Az épület ma alul üzleteknek, felül lakásoknak ad helyet.

A Kaszinó mint közösségi tér helyet adott a község kulturális és közösségi életének gyarapodásához, a hazafias mozgalom terjesztéséhez, a magyar nyelv műveléséhez. Szentgotthárd lakói – köztük a település legnevezetesebb emberei – itt gyűltek össze szabad idejükben.

> Vakarcs Kálmán: A Szentgotthárd-muraszombati járás ismertetése. Szombathely. Vasvármegye Nyomdavállalat 1941. 133. old.

> Szentgotthárd - Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. Szilágyi István a városkép alakulása az 1800-as évektől. 550. old.

> Vasmegyei fejek. Szerkesztő Halász Imre. Szombathely 1930. 398 p. 271-290 old. E 1347