1814. június 15-én született Molnáriban (ma Püspökmolnári) gróf Zichy Hermann, aki 1848-ban a Vas vármegyei I. nemzetőr zászlóalj élén részt vett a Jellasics elleni harcokban.
1809-ben, Napóleon magyarországi hadjárata idején, Szentgotthárdot is megszállták a franciák. De nem történt nagyobb kár – írta a Religio c. lap 1853-ban – mert a helybeliek „mindennel bőven ellátták a hívatlan vendégeket”.
1804. szeptember 23-án helyezték el ünnepélyesen Szent Vince mártír testereklyéjét üvegkoporsóban, díszes ruházatban a Nagyboldogasszony templomban. Gróf Herzán Ferenc kardinális, szombathelyi megyéspüspök Rómából, a Szent Cyriaca temetőjéből hozta el pápai engedéllyel és ajándékozta a szentgotthárdiaknak.
1789-ben az apátság átépíttette a szentgotthárdi római katolikus iskolát, két tanterem, tanítói és segédtanítói lakás épült. A kántortanító Kern János lett.
1784. április 26-án kibocsátott rendeletével II. József (1780-90) államnyelvvé tette birodalmában, így Magyarországon is a német nyelvet. Uralkodása idején több szerzetesrendet, kolostorokat megszüntetett, vagyonuk állami kézbe került. Heiligenkreuz és Szentgotthárd ciszter apátságát nem érintette a szekularizációs törekvés. Az uralkodó temetkezési előírásai miatt viszont az új szentgotthárdi templom kriptáját le kellett zárni, az eredetileg ide készült Schnitzer-szoborcsoportot a temetőkápolnába vitték át.
1784-ben készítette el Dorfmeister István az európai hírű szentgotthárdi csatát megörökítő mennyezeti freskót a Nagyboldogasszony templomban Alberik Fritz ciszterci apát megbízásából. A kupolafestmény a keresztény seregek és Lipót király diadalát ábrázolja a pogány törökök felett. Az egyik, kronosztikonos felirat is ezt sugallja: „A (fél)holdat földre terítik Lipót király fegyverei. 1664.” A győztes hadvezért, Montecuccolit fehér lovon ülve láthatjuk. A műalkotás középpontjába Szűz Máriát, a magyarok patrónáját helyezte, alatta pedig a szentgotthárdi monostor képét ismerhetjük fel. A felirat magyarul: „Ahogy általad szétszórva futott a hit ellensége, Úgy legyen oltalmad alatt, Anyánk, biztonságban e hely.” A monumentális freskót Dorfmeister a fia, József közreműködésével készítette. A fiú az illuzionisztikus építészeti elemeket, vagyis a késő barokk ízlésű keretező díszítést festette.
1779. március 16-án Szily János szombathelyi megyéspüspök felszentelte az ekkorra teljes pompájában elkészült szentgotthárdi ciszterci apátsági templomot. Ezen a napon tartotta aranymiséjét Alberik Fritz apát. A nagyszabású építkezést kezdeményező Robert Leeb apát 1755-ös halála után az ő gondos gazdálkodása tette lehetővé a templom és kolostor építésének befejezését.
A Szentgotthárdi Honismereti Klub hozzájárulását kéri a böngészési (süti/cookie) adatainak felhasználásához:
Ez a weboldal sütiket használ az oldal működésének biztosítása érdekében. Engedélyezheti számunkra a felhasználói élmény növelése érdekében alkalmazott funkcionális sütiket, valamint a látogatásának elemzését célzó statisztikai sütiket. Amennyiben a későbbiekben már nem szeretne a weboldalunktól sütiket fogadni, módosíthatja korábbi beállításait, ezt böngészője sütibeállításai között bármikor megteheti.
Süti-beállítások
Szükséges sütik
Alapvető fontosságú az oldal funkcióihoz, és nem letiltható.
3 süti észlelve.
jbcookies(JoomBall!)
A felhasználó által a weboldalon adott hozzájárulást tárolja.
joomla_user_state(Joomla!)
Megőrzi a felhasználó hitelesítési állapotát.
joomla_remember_me_*(Joomla!)
Megőrzi a munkamenetet a hitelesített felhasználó számára.
Analitikai sütik
Segítenek nekünk megismerni a használatot és javítani a teljesítményt.
Ebben a kategóriában még nem észleltünk sütiket.
Marketing sütik
Személyre szabják a hirdetéseket és mérik a kampányok hatékonyságát.
Ebben a kategóriában még nem észleltünk sütiket.
Besorolatlan sütik
Felülvizsgálatra vagy automatikus besorolásra váró sütik.