- 1736-ban a ciszterci uradalom és Szentgotthárd mezőváros jogi viszonyát egy szerződés szabályozta. Ebben szerepelt az előírás, hogy nem római katolikus vallású személy házat és telket nem szerezhet. Ezzel főleg a zsidó vallású kereskedők letelepedését akadályozták. Az iparral foglalkozó német, valamint a mezőgazdasági árut előállító magyar és vend lakosok cserekereskedelmet folytattak egymással.
1706-os év eseményei
- 1706. június 7-én állíttatta vissza az őrségben élők régi nemesi jogait II. Rákóczi Ferenc elismerve ezzel hűségüket és vitézségüket. Két évvel korábban a fejedelem oldalán, Károlyi Sándor vezetése alatt vettek részt Nagyfalvánál a Rabatta János elleni győztes csatában.
1676-os év eseményei
- 1676-ban, 12 évvel a híres csata után Szentgotthárdon Széchényi György kalocsai érsek templom építését rendelte el, melyhez 120 000 forintot adományozott. Az Árpád-kori épület 1605-ös felrobbantása óta nem volt Szentgotthárdnak temploma. Az építkezéshez felhasználták az 1184-től épített első templom épen maradt falait is, mely jól látszik a színház bejáratánál.
1646-os év eseményei
- 1646-ban az egyre közeledő török veszély miatt János deák árokásást rendelt el Szentgotthárd és az akkori nevén Farkasdifalva között (most Neumarkt an der Raab). Az árok olyan mély és széles volt, hogy azon lovas könnyen át ne mehessen.1622 után a lakosság már adót fizetett Omar Oda basának, 1640 után mégis egyre gyakoribb a törökök fosztogatása.
1351-es év eseményei
- 1351-ben történt a Salzburg melletti Mondsee-ben a Wieser család első gyáralapítása. Szimbólumuk a kígyó volt. 550 évvel később a sokadik generációt képviselő báró Wieser József hozta létre Széll Kálmán országgyűlési képviselő közbenjárására városunkban az Első Magyar Sarló- és Kaszagyárat.
1131-es év eseményei
- 1131. október 29-én volt Szent Gotthárd püspök szentté avatása Reimsben. 960-ban született és 1038. május 5-én halt meg. Hildesheimben, ahol püspökként tevékenykedett, templomot emeltek tiszteletére, ott pihennek hamvai. Szent István királyunk kortársa volt. A III. Béla királyunk által Szentgotthárdra hívott ciszterci szerzetesek az ő oltalmába ajánlották a apátságot. Főleg Észak- és Nyugat-Európában ismerték és tisztelték. Róla nevezték el Svájcban a híres hágót és alagutat. Gotthárd püspök halálának napján, május 5-én évek óta honismereti vetélkedőn vesznek részt a történelmet szerető diákok.
