2026. március 11.
Március 15-éhez közeledve évről évre megemlékezünk a régi temetőben nyugvó egykori 48-as honvédekről. Hambek Alajos, Szücs Iván és Koller György sírjára koszorút helyeztünk el, a Temetőkápolna oldalában Lóskay Bekény sírtáblájához kokárdát illesztettünk. Horváth Zsuzsanna ismertette az újabb kutatások eredményét Hambek Alajosról, illetve Lóskay Bekényről.
Ezután a Múzeumban, a szokásos havi összejövetelen Kiss Gábor főépítész beszélt arról, hogy a kaszagyári irodaépület padlásán még ma is megtalálható a makett, illetve az 1976-os világkiállításra készült anyagok. Érdemes lenne azokat áttanulmányozni.
Frank Róza és Molnár Piroska beszámolt arról, hogy március 20-án találkoznak Pochán Miklóssal, aki beszél a kaszagyári emlékeiről. Felvétel is készül a beszélgetésről. (Kiss Gábor is jelezte, hogy szívesen jelen lenne.)
A lehetséges kaszagyári bemutatóteremben a kaszagyártás folyamatát kellene bemutatni.
Bartakovics Andrea javasolta, hogy keressenek meg vállalkozókat, akik hozzájárulnának (társadalmi munkával vagy eszközökkel) a melegüzembe való bejárás kialakításához.
A következő programok:
- március 28. - Pável Ágoston emlékülés lesz a szombathelyi Berzsenyi Könyvtárban.
- április 14. - 17.00: A városrészek sorozatban Rábakethelyről lesz előadás a múzeumban.
- április 15. - 15.00: Klubösszejövetel a múzeumban
2026. március 10.
Március 11-én indult a sorozat 2026-os programja. Először Farkasfa városrész mutatkozott be. Borbély Sándor előadásában a városrész történetét mutatta be, érdekes régi fotókkal, térképvázlatokkal. A közönség soraiban helyet foglaló farkasfaiak ismerték az előadó által említett nyelvjárási kifejezéseket. A bemutatott fotók felidézték az egykori falu népi életét, zsúpfedeles házait, az iskolát, a kultúrházat.
Vajda Nikoletta a Farkasfa Jövőjéért Egyesület tevékenységéről számolt be. Egyúttal megosztotta a közönséggel a faluba költözésük kellemes élményeit, hogyan szinte azonnal beilleszkedett a közösségbe.
Vörös Gábor városrészi képviselő az önkormányzat fejlesztő tevékenységéről adott számot.
2026. március 6.
Borbély Sándor amatőr kutató már évekkel korábban kapcsolatba került Sz. Kovács Éva szentgotthárdi származású történész-levéltárossal, amikor a farkasfai pereket kutatta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában. A klub meghívására március 6-án Fejezetek a magyar állambiztonság történetéből címmel trtott előadást a levéltáros a színház aulájában.
Bevezetésként egy kisfilmet vetített le az ÁBTL épületéről, ahol a titkosszolgálatok iratanyagát őrzik. Mint elmondta, a rendszerváltáskor nem született lusztrációs törvény (a demokratikus átmenet után a régi rendszer kompromittálódott személyeinek átvilágítása, politikai tisztogatás). Először 1994-ben született ügynöktörvény, amely az átvilágításról szólt. Ez azonban csak a III/3-as, a belső elhárításban résztvevő ügynökökre terjedt ki.
1996-ban jött létre a Történeti Hivatal, amelynek feladata az iratőrzés és –feldolgozás, az információs kárpótlás, a tudományos kutatás biztosítása és az adatszolgáltatás volt. 2003-ban hozták létre az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát, ahol az előadó ma is dolgozik. Az 1944. december 21. és az 1990. február 14. között keletkezett iratokat kezeli a levéltár, de illetékességi köre kiterjed az 1990 után keletkezett nemzetbiztonsági iratokra is. Ma is működik belső elhárítás, hírszerzés, kémelhárítás, katonai elhárítás, amelynek iratait szigorúan bizalmasan kezelik. Tudományos kutatók férhetnek hozzá az iratokhoz, illetve magánszemélyek meghalt családtagjukról vagy saját magukról készült jelentéseket olvashatnak el.
2026. február 11.
Dr. Frank Róza ismertette a Kaszagyár – Múltidéző séta feltételei című prezentációját a kaszagyár lehetséges bemutatásának tervezetéről.
Kiss Gábor főépítész és dr. Dobos Adrienn úgy fogalmazott a felvetett kérdések kapcsán, hogy ütemezett feladatokra van szükség, a cél az, hogy látogatni lehessen a kaszagyár melegüzemi részét. Kiss Gábor egy cselekvési terv előkészítését javasolta. Egy kibővített séta legyen a kiindulópont. Ő vállalta a cselekvési terv előkészítését.
A Honismereti klub feladata egykori kaszagyári dolgozól felkutatása, és kikérdezése a melegüzem működéséről.
Következő találkozásunk a kaszagyárral kapcsolatban: március 11. szerda, 15 óra a múzeumban.
Véglegesedett a március 6-i előadás témája: Fejezetek a magyar állambiztonság történetéből, Sz. Kovács Éva előadása a színház aulájában.
Meghosszabbítottuk a fotópályázatot: május 22. a beküldési határidő. A kiállítás megnyitása: június 26. péntek 17 óra (színház aula)
A Rábavidéki Tájegységi Értéktárban fellelhető értékek:
- Luca napi kántálás
- Rigászás
- Götz majos
- Hármashatárkő
- Szellemek éjszakája
- Harding Szent István templom
- Pável Ágoston munkássága
Következő találkozásaink:
- március 6. péntek 17 óra – Sz. Kovács Éva előadása az ABTL tevékenységéről a színház aulájában
- március 10. kedd - Borbály Sándor bemutatja Farkasfát
- március 11. szerda 14 óra – megemlékezés a régi temetőben (Ica elkészíti a koszorúkat, Magdi a kokárdákat)
- március 11. szerda 15 óra – klubösszejövetel a múzeumban Kiss Gáborral a kaszagyári cselekvési tervvel kapcsolatban
2026. január 14.
Az év első összejövetelén véglegesedett a 2026-os program java része.
Egyetértett a tagság abban, hogy a kaszagyár, elsősorban a melegüzem témájával foglalkozunk.
Újabb fotópályázatot hirdettünk Szentgotthárdi anziksz címmel, amely a 2027-es naptár alapját képezi, illetve áprilisban kiállítás is készül a beküldött fotókból.
Arról is döntöttünk, hogy Horváth Zsuzsa tematikája alapján márciustól minden hónapban írunk a Szentgotthárd c. havilapba egy-egy értéktári bejegyzés érdekességeiről, amelyek kapcsolódhatnak az adott hónap eseményeihez:
- március - Frank Róza: 48-as emlékművek Sztg-on (Magyar összefogás szobra, Hősi emlékmű kibővítése, Kossuth-dombormű)
- április - Molnár Piroska: Koszkol festménye és a könyvtárterem seccói és faragványai, illetve a könyvek sorsa
- május - Talabér Lászlóné: Rábatótfalu temploma (Szt. Flórián, tüzek és tűzoltások)
- június - Borbély Sándor: Farkasfai harangláb és harang a legújabb kutatások
- július - Katona Bea: Zsidó temető: vallási szokások, sztg-i zsidók
- augusztus - Csuk Alajos: Népek barátsága emlékmű, határnyitás
- szeptember - Horváth Zsuzsanna: Demjén Attila festményei a Gimnáziumban, a II. viágháborús belövés
- október - Frank Róza: Temetőkápolna kriptája, Gusztáv vagy Gotthard Eberl
- november - Molnár Piroska: Füzesi asszonykórus, a hienc/hianz népcsoport
- december - Talabér Lászlóné: Széll Kálmán emlékezete (leszármazottai)
- További javaslatok:
- Károly Andrea: Fúvósok
- Szepesiné Fuisz Erika: Műv.Ház
- Székely Gábor: Székelyék
- Magyarics István: az 1683-as és az 1705-ös katonai eseményei
--------
Az összejövetel után hamarosan kezdődött Csuk Csaba előadása a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos alapokról. Csuk Csabát, az ELTE EKL Savaria Könyvtár és Levéltár vezetőjét a Honismereti Klub hívta meg, hogy a Pável Ágoston Múzeumban tartson előaádást a témáról az érdeklődők számára. Az előadást vetítéssel is illusztrálta. A szép számú közönségnek különösen Csuk Ferenc verseinek megzenésítése és az ehhez kapcsolódó videoklip tetszett. Ezeket az alkotásokat a mesterséges intelligencia segítségével szerkesztette Csuk Csaba.




