2026. szeptember 10.
Vasszentmihályra látogattunk. A falu lakosságának segítségével gyűltek össze a múltat idéző tárgyak, fényképek, emlékek, amelyekből Vörös Gyula és Szita Ildikó megrendezte a Települési Értéktár kiállítását. Gratuláltunk munkájukhoz. Kívánjuk, hogy meg tudják valósítani a múlt megőrzésével kapcsolatos további elképzeléseiket, hogy a fiatalok is megismerhessék a gyökereiket.
2026. július 30.
A Szentgotthárdi Történelmi Napok előestéjén a hagyományok szerint a Polgármesteri Hivatalban nyílt meg a Honismereti Klub legújabb kiálltása a 120 éves fúvószenekarról. A megnyitó beszéd előtt két ifjú zenekari tag előadása hangolta rá a közönséget a látnivalókra.
Huszár Gábor polgármester elismerően szólt a már több mint egy évtizede zajló tematikus kiállításokról. Károly Andrea klubtagunk a fúvószenekar tagjaival karöltve igazán méltó kiállítást állított össze. Bedőcs Gábor, a Szentgotthárd Fúvóskultúrájáért Egyesület elnöke nyitotta meg a kiállítást, s Károly Andrea mutatta be a tablókon és a vitrinekben megjelenített zenekari történetet. A megnyitón jelen volt Rápli Róbert, a zenekar karnagya is.
2026. június 26.
A Szentgotthárdi inzert című fotókiállítás a színház aulájában nyílt meg június 26-án. A fotópályázatra 142 fotó érkezett 13 alkotótól. Valamennyi a város rejtett szépségét, apró részletét mutatta be. Egy-egy fotós több művel is jelentkezhetett. Végül a kiállításon 32 fotó szerepelt. Bartakovics Andrea klubtagunk, önkormányzati képviselő megnyitójában a kiállítás célját is megvilágította: az apró részletek ráirányítják a figyelmet a város szépségeire.
A fotók megtekintése után játékra hívtuk a közönséget: hol találhatók a városban a részletek, kilincsek, szoborrészletek, oromdíszek. A jelen lévők jól ismerik a várost, sokan eltalálták a az eldugottabb részletek helyét is.
A városrészeket ismertető előadássorozat befejező előadásában Károly Andrea ismertette Zsida múltját, Monek László képviselő a városrész lehetőségeivel foglalkozott. Tamaskó Marcell pedig a Zsidai Önkéntes Tűzoltó Egylet elnöke a városrész közösségi munkásságát mutatta be.
2026. május 22.
Ezen a napon végre eljutottunk a mondákkal körülvett a Fekete tóhoz. Borbély Sándor klubtársunk volt a túravezetőnk, aki elkalauzolt bennünket szülőfaluja, Farkasfa ikonikus helyeire: a Fekete-tóhoz, a Sásos-tóhoz, az Ördög-tóhoz és a haranglábhoz.
2026. május 12.
A kaszagyári beszélgetések résztvevőivel és Kiss Gábor városi főépítésszel bejártuk a Kaszagyár műhelyeit. A bejárás célja volt, hogy megpróbáljuk elképzelni, hogy hogyan lehetne egy nyilvános kiállító helyet kialakítani a hajdani melegüzemből. Társaságunkban volt Kovács Péter kovács a Tolna megyei Kisszékelyből, aki a nyitjára akar jutni annak a titoknak, hogy miért voltak olyan jó minőségűek a gotthárdi kaszák.
2026. május 5.
A Szentgotthárd városrészeit bemutató előadássorozatban ezen a délutánon Rábatótfalu következett Bartakovics Andrea tolmácsolásában. Mivel Bartakovics Andrea klubtagunk egyben a városrész önkormányzati képviselője is, ő a történeti ismertető után a városrész lehetőségeiről is beszélt. Őt követte Bartakovics Ilona, a Szlovén Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, aki a falu vend hagyományaival, Domiterné Molnár Annamária, a Rábatótfaluért Egyesület képviselője pedig a közösség életével ismertette meg a hallgatóságot.
2026. április 28.
A kaszagyári emlékező beszélgetés-sorozat folytatódott a Csöcsös vendéglőben. Ezúttal főként az egykori melegüzemben dolgozók elevenítették fel az akkori mindennapjaikat, de szó volt az utánpótlás-, azaz a szakképzésről is. A résztvevőket Molnár Piroska kérdezte. A beszélgetéstről videót készített: Ágoston Gábor (Gotthárd TV, 2026):
https://honismeret.com/erdekessegek/videok/30-beszelgetesek-a-kaszagyarrol-2
2026. április 14.
Kethely kialakulásáról és történetéről beszélt vetítettképes előadásában dr. Frank Róza. Ezután Korpics Ferenc városrészi képviselő a városrész lehetőségeiről tájékoztatta a szépszámú közönséget, Szabó Gábor, az Egyesült Kethelyért Egyesület elnöke pedig a a társadalmi összefogásról beszélt.
2026. március 20.
Változatlanul egyik fő célja a Honismereti Klubnak, hogy őrizze és ismertté tegye városunk életének múltbeli értékeit. Szentgotthárd a 19/20. század fordulóján vált ipari várossá. Az egyik legismertebb üzeme a 2001-ben bezárt Kaszagyár, amelynek termékei világhirnevet is szereztek.
Elhatároztuk, hogy beszélgetéseket szervezünk olyan szakemberekkel, akik mesélhetnek a Kaszagyárban megélt tapasztalataikró, a termékekről, a módszerekről. A beszélgetések helyszíne a Csöcsös (hajdan Turista) vendéglő, amely a gyárba jövet-menet "megálló"-helye volt a munkásoknak.
Első beszélgetőpartnerünk Pochán Miklós, a gyár bezárás előtti utolsó termelési vezetője volt, akit Molnár Piroska kérdezett. A beszélgetésről videót készített: Ágoston Gábor (Gotthárd TV, 2026):
https://honismeret.com/erdekessegek/videok/29-beszelgetesek-a-kaszagyarrol-1
2026. március 11.
Március 15-éhez közeledve évről évre megemlékezünk a régi temetőben nyugvó egykori 48-as honvédekről. Hambek Alajos, Szücs Iván és Koller György sírjára koszorút helyeztünk el, a Temetőkápolna oldalában Lóskay Bekény sírtáblájához kokárdát illesztettünk. Horváth Zsuzsanna ismertette az újabb kutatások eredményét Hambek Alajosról, illetve Lóskay Bekényről.
Ezután a Múzeumban, a szokásos havi összejövetelen Kiss Gábor főépítész beszélt arról, hogy a kaszagyári irodaépület padlásán még ma is megtalálható a makett, illetve az 1976-os világkiállításra készült anyagok. Érdemes lenne azokat áttanulmányozni.
Frank Róza és Molnár Piroska beszámolt arról, hogy március 20-án találkoznak Pochán Miklóssal, aki beszél a kaszagyári emlékeiről. Felvétel is készül a beszélgetésről. (Kiss Gábor is jelezte, hogy szívesen jelen lenne.)
A lehetséges kaszagyári bemutatóteremben a kaszagyártás folyamatát kellene bemutatni.
Bartakovics Andrea javasolta, hogy keressenek meg vállalkozókat, akik hozzájárulnának (társadalmi munkával vagy eszközökkel) a melegüzembe való bejárás kialakításához.
A következő programok:
- március 28. - Pável Ágoston emlékülés lesz a szombathelyi Berzsenyi Könyvtárban.
- április 14. - 17.00: A városrészek sorozatban Rábakethelyről lesz előadás a múzeumban.
- április 15. - 15.00: Klubösszejövetel a múzeumban
2026. március 10.
Március 11-én indult a sorozat 2026-os programja. Először Farkasfa városrész mutatkozott be. Borbély Sándor előadásában a városrész történetét mutatta be, érdekes régi fotókkal, térképvázlatokkal. A közönség soraiban helyet foglaló farkasfaiak ismerték az előadó által említett nyelvjárási kifejezéseket. A bemutatott fotók felidézték az egykori falu népi életét, zsúpfedeles házait, az iskolát, a kultúrházat.
Vajda Nikoletta a Farkasfa Jövőjéért Egyesület tevékenységéről számolt be. Egyúttal megosztotta a közönséggel a faluba költözésük kellemes élményeit, hogyan szinte azonnal beilleszkedett a közösségbe.
Vörös Gábor városrészi képviselő az önkormányzat fejlesztő tevékenységéről adott számot.
2026. március 6.
Borbély Sándor amatőr kutató már évekkel korábban kapcsolatba került Sz. Kovács Éva szentgotthárdi származású történész-levéltárossal, amikor a farkasfai pereket kutatta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában. A klub meghívására március 6-án Fejezetek a magyar állambiztonság történetéből címmel trtott előadást a levéltáros a színház aulájában.
Bevezetésként egy kisfilmet vetített le az ÁBTL épületéről, ahol a titkosszolgálatok iratanyagát őrzik. Mint elmondta, a rendszerváltáskor nem született lusztrációs törvény (a demokratikus átmenet után a régi rendszer kompromittálódott személyeinek átvilágítása, politikai tisztogatás). Először 1994-ben született ügynöktörvény, amely az átvilágításról szólt. Ez azonban csak a III/3-as, a belső elhárításban résztvevő ügynökökre terjedt ki.
1996-ban jött létre a Történeti Hivatal, amelynek feladata az iratőrzés és –feldolgozás, az információs kárpótlás, a tudományos kutatás biztosítása és az adatszolgáltatás volt. 2003-ban hozták létre az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát, ahol az előadó ma is dolgozik. Az 1944. december 21. és az 1990. február 14. között keletkezett iratokat kezeli a levéltár, de illetékességi köre kiterjed az 1990 után keletkezett nemzetbiztonsági iratokra is. Ma is működik belső elhárítás, hírszerzés, kémelhárítás, katonai elhárítás, amelynek iratait szigorúan bizalmasan kezelik. Tudományos kutatók férhetnek hozzá az iratokhoz, illetve magánszemélyek meghalt családtagjukról vagy saját magukról készült jelentéseket olvashatnak el.
2026. február 11.
Dr. Frank Róza ismertette a Kaszagyár – Múltidéző séta feltételei című prezentációját a kaszagyár lehetséges bemutatásának tervezetéről.
Kiss Gábor főépítész és dr. Dobos Adrienn úgy fogalmazott a felvetett kérdések kapcsán, hogy ütemezett feladatokra van szükség, a cél az, hogy látogatni lehessen a kaszagyár melegüzemi részét. Kiss Gábor egy cselekvési terv előkészítését javasolta. Egy kibővített séta legyen a kiindulópont. Ő vállalta a cselekvési terv előkészítését.
A Honismereti klub feladata egykori kaszagyári dolgozól felkutatása, és kikérdezése a melegüzem működéséről.
Következő találkozásunk a kaszagyárral kapcsolatban: március 11. szerda, 15 óra a múzeumban.
Véglegesedett a március 6-i előadás témája: Fejezetek a magyar állambiztonság történetéből, Sz. Kovács Éva előadása a színház aulájában.
Meghosszabbítottuk a fotópályázatot: május 22. a beküldési határidő. A kiállítás megnyitása: június 26. péntek 17 óra (színház aula)
A Rábavidéki Tájegységi Értéktárban fellelhető értékek:
- Luca napi kántálás
- Rigászás
- Götz majos
- Hármashatárkő
- Szellemek éjszakája
- Harding Szent István templom
- Pável Ágoston munkássága
Következő találkozásaink:
- március 6. péntek 17 óra – Sz. Kovács Éva előadása az ABTL tevékenységéről a színház aulájában
- március 10. kedd - Borbály Sándor bemutatja Farkasfát
- március 11. szerda 14 óra – megemlékezés a régi temetőben (Ica elkészíti a koszorúkat, Magdi a kokárdákat)
- március 11. szerda 15 óra – klubösszejövetel a múzeumban Kiss Gáborral a kaszagyári cselekvési tervvel kapcsolatban
2026. január 14.
Az év első összejövetelén véglegesedett a 2026-os program java része.
Egyetértett a tagság abban, hogy a kaszagyár, elsősorban a melegüzem témájával foglalkozunk.
Újabb fotópályázatot hirdettünk Szentgotthárdi anziksz címmel, amely a 2027-es naptár alapját képezi, illetve áprilisban kiállítás is készül a beküldött fotókból.
Arról is döntöttünk, hogy Horváth Zsuzsa tematikája alapján márciustól minden hónapban írunk a Szentgotthárd c. havilapba egy-egy értéktári bejegyzés érdekességeiről, amelyek kapcsolódhatnak az adott hónap eseményeihez:
- március - Frank Róza: 48-as emlékművek Sztg-on (Magyar összefogás szobra, Hősi emlékmű kibővítése, Kossuth-dombormű)
- április - Molnár Piroska: Koszkol festménye és a könyvtárterem seccói és faragványai, illetve a könyvek sorsa
- május - Talabér Lászlóné: Rábatótfalu temploma (Szt. Flórián, tüzek és tűzoltások)
- június - Borbély Sándor: Farkasfai harangláb és harang a legújabb kutatások
- július - Katona Bea: Zsidó temető: vallási szokások, sztg-i zsidók
- augusztus - Csuk Alajos: Népek barátsága emlékmű, határnyitás
- szeptember - Horváth Zsuzsanna: Demjén Attila festményei a Gimnáziumban, a II. viágháborús belövés
- október - Frank Róza: Temetőkápolna kriptája, Gusztáv vagy Gotthard Eberl
- november - Molnár Piroska: Füzesi asszonykórus, a hienc/hianz népcsoport
- december - Talabér Lászlóné: Széll Kálmán emlékezete (leszármazottai)
- További javaslatok:
- Károly Andrea: Fúvósok
- Szepesiné Fuisz Erika: Műv.Ház
- Székely Gábor: Székelyék
- Magyarics István: az 1683-as és az 1705-ös katonai eseményei
--------
Az összejövetel után hamarosan kezdődött Csuk Csaba előadása a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos alapokról. Csuk Csabát, az ELTE EKL Savaria Könyvtár és Levéltár vezetőjét a Honismereti Klub hívta meg, hogy a Pável Ágoston Múzeumban tartson előaádást a témáról az érdeklődők számára. Az előadást vetítéssel is illusztrálta. A szép számú közönségnek különösen Csuk Ferenc verseinek megzenésítése és az ehhez kapcsolódó videoklip tetszett. Ezeket az alkotásokat a mesterséges intelligencia segítségével szerkesztette Csuk Csaba.
