Az országhatáron átnyúló árvízvédelmi létesítmény a Lapincs folyó nagy vizeinek levezetésére szolgál Szentgotthárd megkerülésével a Láhn-patakba. A patak rehabilitációjával természetes környezetet alakítottak ki az itt honos élővilág (pl. halállomány, vidrapopuláció), a költöző és más vízi madarak számára.

A Lapincs (Lafnitz) folyó Szentgotthárdnál torkollik a Rábába. Nagyobb vízhozammal a Lapincs rendelkezik, emiatt áradása a várost és környékét a vápa megépítése előtt gyakran fenyegette. 2001-2002-ben, osztrák-magyar együttműködésben megvalósított PHARE-program keretében a folyó osztrák szakaszán egy zsilip segítségével a Lapincs vizének egy részét a Láhn-patakba vezették. A Láhn-patak mentén kiszélesítették az árteret, két oldalán árvízvédelmi töltést, fölötte ártéri hidat építettek.

A Láhn-patak az ausztriai Neustift közelében ered, Szentgotthárd és Rábafüzes között ér magyar területre, 11 km után Vasszentmihálynál folyik a Vörös-patakba. Az 1970-es években mezőgazdasági melioráció céljából medrét mélyítették és kiegyenesítették, így csatornaszerűvé vált, vízhozama és élőállománya lecsökkent. A Lapincsból átvezetett víz lehetővé tette a Láhn-patak revitalizációját. 2005-07-ben ismét osztrák – magyar vízügyi együttműködés keretében EU - LIFE pályázati támogatás segítségével a meder átalakítására került sor: fenékküszöbbel, zátonyokkal, ívekkel, kanyarokkal tették változatossá.Az élőhelyek változatossága érdekében pangó vizes területeket és egy tavat is létrehoztak. A tó környékének kialakítása alkalmas a terület rekreációs hasznosítására: horgászok és futók vették birtokukba a területet.

Az árapasztó vápa főbb adatai

Az osztrák – magyar együttműködéssel és európai uniós támogatással megvalósított projekt árvízvédelmi szempontból jól szerepelt pl. 2009-ben. Környezetvédelmi tekintetben is előrelépést jelent, hiszen a Láhn-patak rehabilitációjával természetes környezetet alakítottak ki az itt honos élővilág (pl. halállomány, vidrapopuláció), a költöző és más vízi madarak számára.

A Láhn-patak része a NATURA 2000 európai jelentőségű védett területek hálózatának. Az Őrségi Nemzeti Park munkatársainak kutatásai bizonyítják, hogy a rehabilitáció sikeres volt. A híd építésével egy időben a Szentgotthárd – Rábafüzes közti kerékpárút felújítására is sor került, a környék kedvelt kirándulóhely lett.

• Gaál Róbert – Horváth Csaba: A Lapincs árapasztó vápa építése. 2002. In: Vízügyi Közlemények 84. évf. 4. szám, 682 – 693. old.
• Báthoryné Nagy Ildikó Réka: Kisvízfolyások tájrehabilitációjának rendezési elvei és módszere. Bp. 2007. In:
  http://phd.lib.uni-corvinus.hu/250/1/nagy_ildiko.pdf
• Ágoston Gábor: A Láhn-patak újraélesztése. 2007. In: Gotthárd TV online. http://www.gotthardtv.hu/ujsite/cikk.cgi?id=1862
• Horváth Jenő: Élőhelyrekonstrukció hatása a Lahn patakon. Őriszentpéter 2009. In: http://greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=22322
• Palkó Csaba - Szathmári László - Horváth Jenő: Természetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára. Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) In:
  http://hakinapok.haki.hu/tartalom/HF33/HF_33_126_135_Palko.pdf
• Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság honlapja - http://www.nyuduvizig.hu
• Tanai Ibolya: Láhn-patak revitalizációja. In: http://www.vasmegye.hu/vasi-mozaik/184443
• Láhn patak revitalizációja. "Határon átnyúló LIFE-Natur Projekt Lapincs" közös osztrák-magyar Európai Uniós pályázat. In: http://www.nyuduvizig.hu/index.php/projekt/befejezett-projektek/life-lapincs-projekt