A régi földszintes községháza is ezen a telken állt, de a Széchenyi utca felőli oldalon, melyet Fényes Elek (a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője) 1851-ben „csinos városház”-ként említ. 1902-ben lebontották ezt az épületet, és a telek Deák Ferenc utcára néző részén felépítették az új községházát. Az építésre emlékeztető emléktábla itt látható.

A műemlék jellegű épület Gyuráky József városbíró idejében épült. A templomokéhoz hasonlatos ún. gúlasisakos tornyával kiemelkedik az utcaképből. A tornyán lévő eredeti városcímer átvészelte a háborút követő új társadalmi rendszer romboló hatásait, és ha megkopva is, de ma is látható. Az épület termeit, irodáit többek között Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Széll Kálmán, Bethlen István és Desits Gyula képe díszítette. A történelmi nagyságok között ketten kötődnek közvetlenül Szentgotthárdhoz: Széll Kálmán miniszterelnök és Desits Gyula, aki 1875 és 1905 között a város közjegyzője volt.

1950 után a Községi Tanács működött épületben 1969-ig, a szentgotthárdi járás megszűnéséig. A hivatal ekkor átköltözött a ciszterci kolostor épületébe.

1956. október 27-én a községháza erkélyén szavalta el Csonka László gimnáziumi orosztanár a Nemzeti dalt, és mondott beszédet az összegyűlt tömegnek Hári István selyemgyári munkás, akit a forradalmi napokban megválasztottak a községi nemzeti tanács elnökévé. 1996-ban, majd 2005-ben Nagy Imrére, illetve 1956 áldozataira és hőseire emlékező márványtáblát helyezett el az Országos 56-os Szövetség helyi szervezete.

1970 és 1981 között az Öregek Napközi Otthona volt. 1981 óta a Takáts Jenő Zeneiskola (majd Takáts Jenő Alapfokú Művészeti Iskola) működik az épületben.

2015-ben tornyát és egyes belső részeit felújították.

Az épület évtizedeken keresztül a község első számú központja volt, életét, gazdaságát innen irányították a település vezetői. Ma a Takáts Jenő Alapfokú Művészeti Iskola székhelye, amely sok fiatalnak segített művészi tehetsége kibontakoztatásában. Itt szerezte meg alapfokú zenei ismereteit Keserü Balázs, aki a Szentgotthárdi mise c. oratóriumával beleírta nevét a város zenei történetébe.

> Vakarcs Kálmán A Szentgotthárd-muraszombati járás ismertetése. Vasvármegye Nyomdavállalat Szombathely 1941. 134. old.

> Szilágyi István: A városkép alakulása az 1800-as évektől. In: Szentgotthárd : Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok 1981. 560. old.

> Eperjessy Kálmán: A magyar falu története. Gondolat. Bp.1966. 90., 91.o.

> Bakó Tibor: Templomtornyok felújítása, rehabilitációja. Doktori értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem. 2006.

> Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára. Pest, 1851