Az emlékhelyet Robert Degischer osztrák tervező elképzelése alapján alakították ki. Az emlékmű a Lapincs-folyó töltésével párhuzamosan az államhatárt átszelve, a határra merőlegesen áll.

Osztrák-magyar összefogással maradandó, igazi emberi értéket kifejező emlékhely létesült: a két népet, országot egy-egy 14 m magas fából készült oszlop jelképezi.

A faoszlopok középtől felfelé réz borításúak, oxidált csúcsban végződnek: a hatalmat szimbolizálják, zászlótartóra, királyi jogarra és magasra nyújtott kezű „országőrzőre” is emlékeztetnek. Kezdetben egy-egy, a nemzetek színeit kifejező szalag is látható volt rajtuk. A két oszlop közötti távolság 55 méter, közöttük kavicsos út, hiszen az egymáshoz vezető út akkor még meglehetősen göröngyös volt. A kavicsos út közepén két ellentétesen lejtő, 14 m hosszú fából és rézből készült nyitott csatorna található, magassága 40 cm. A vizet elektromos szivattyúval nyomták fel a csatornákba. Középen, a határ vonalán találkozva, a két oldalról lefolyó víz keveredett, majd átcsorgott a másik oldalra.

A rendszerváltozás eufóriájában megalkotott emlékmű annak idején csupa pozitív gondolatot fogalmazott meg a barátság, együttműködés, szolidaritás jegyében. A magyar-osztrák államhatáron át- és visszacsordogáló víz Szentgotthárdon és Mürzsteg/Neubergben egyidejűleg rendezett játék, a Nemzetek Egyesült Játéka eszméjét is híven kifejezte.

A faanyagot és az egyéb anyagokat, valamint a szakembereket Mürzsteg/Neuberg (Ausztria) adta. Az emlékmű felépítésében nagy szerepet vállalt a Városi Tanács Városgazdálkodási Osztályának valamennyi munkatársa. Az emlékhely környékének rendezésében, szépítésében a Költségvetési Üzem dolgozói, Sipos György asztalos és Wugrinecz István bádogos mesterek munkája nyomán lett igazán szép, s a villanyszerelők révén lett működőképes a határt átszelő alkotás. A határon készülő emlékmű elhelyezése, alapozása és felállítása körülbelül 300.000 Ft-ba került a városnak.

Az emlékhelyet 1990. augusztus 3-án, a Nemzetek Egyesült Játéka keretében avatták fel, ami egyúttal egy jelképes alkalom is volt, a szabadságot jelképezte: ezen a két napon különleges engedély és ellenőrzés nélkül, szabadon át lehetett menni a határon egy meghatározott távolságig.

Az emlékhely utóélete

A későbbi években rendezvényeket is szerveztek az emlékműnél. A rendezvények szervezését a Hármashatár Baráti kör (Papp László és Schreiner Vilmos) karolta fel. A zászlórudakon a magyar és osztrák, majd uniós zászlók lobogtak. Volt olyan időszak, amikor demonstrációk helyszíne lett az emlékhely. 2007 és 2012 között itt zajlott a hulladékégető elleni tiltakozás.

2014. augusztus 6-án egy magyar-osztrák közös ünnepségen emlékeztek meg a határnyitás évfordulójáról. Az ünnepség előtt rendezték a környezetet, felújították az emlékművet és üzembe helyezték a szivattyút is: újra folyt és újra összekeveredett a két ország vize. Szentgotthárd és Heiligenkreuz polgármesterei (Huszár Gábor és Eduard Zach)  újraavatták az emlékművet.

Koordináták: 46.964306, 16.276663

 A Szentgotthárdon megvalósult Népek Barátsága emlékmű egy rendkívüli alkalmat, az 1990-es határnyitást örökítette meg. Az emlékhely maradandóan megőrzi a szomszéd népek összetartozását. A két szomszédos település és állam közös felelőssége, hogy az emlékhely visszanyerje eredeti formáját és szerepét.

> Nemzetek Játéka = Szentgotthárd, 1990. április 3. évf. 4. sz. 1-2. o.
> Kedves Szentgotthárdiak = Szentgotthárd, 1990. június 3. évf. 6. sz. 1-2. o.
> Határ menti találkozó: Nemzetek Egyesült Játéka = Vasvármegye, 1990. 08. 01. 1. évf. 121. sz. 5. o.
> Kopjafás emlékhely a vasfüggöny helyén = Mai Nap, 1990. 08. 01. 2. évf. 178. sz. 5. o.
> Hajba Ferenc: Valahol Európában. = Népszabadság, 1990. 08. 06. 5. o
> Az utak végén Rábafüzes = Határőr 1996. 12. 02. 51. évf. 25. sz. 18. o.
> Szilágyi József: Zászlófelvonás a határon = Gotthárdi Hírek, 1997. 08. 22. 5. évf. 13. sz.
> Három nemzet közös céljai = Vas Népe, 2004. 05. 03. 49. évf. 102 sz. 4. o.
> A magyar–osztrák barátságot gyászolja Szentgotthárd. In: https://24.hu/fn/gazdasag/2007/02/20/magyar_osztrak_baratsagot_gyaszolja/ (2023.12.10.)
> Koporsós menet = Vas Népe, 2009. 03. 02. 54. évf. 51. sz. 4. o.
> A Határtalan öröm napja. = Gotthárdi Hírek, 2009. 11. 06. 3. évf. 11. sz. 7. o.
> Osztrák-magyar találkozó a határon : érdemi kérdésekről is tárgyaltak. = Gotthárdi Hírek, 2009. 09. 28. 9. évf. 13. sz. 3. o.
> Molnár Piroska: Határ emlékmű. = Gotthárdi Körkép, 2014. 09. 25. 8. évf. 8. sz. 4. o.
> Treiber Mária: Újra avatták az osztrák-magyar emlékművet. = Szentgotthárd, 2014. október, 4. o.
> Újra megtarthatták a Határ menti találkozót. = Szentgotthárd, 2021. 11. évf. 10. sz. 10. o.
> Magyar–Osztrák határ: Lassan tönkremegy a Népek Barátsága emlékhely. In: https://www.nyugat.huhttps://www.nyugat.hu/cikk/nepek_baratsaga_emlekmu_ausztria_szentgotthard (2021.06.12)