- 1213 márciusában II. András (Endre) király (ur. 1205-1235) egy oklevelében megerősítette a szentgotthárdi ciszterci apátság kiváltságait, biztosította birtokainak védelmét.
1183-as év eseményei
- 1183-ban III. Béla király megalapította a szentgotthárdi ciszterci apátságot, birtokokat adományozott a rendnek a Rába és Lapincs összefolyásánál.
1173-as év eseményei
- 1173. január 13-án Székesfehérváron koronázták meg az előző évben királlyá választott III. Bélát. A szentgotthárdi ciszterci apátság alapítója első felesége, Châtillon Anna révén került kapcsolatba a franciaországi szerzetesekkel.
1133-as év eseményei
- 1133. szeptember 11-én alapította III. Babenbergi Lipót őrgróf a Bécs melletti Heiligenkreuz ciszterci apátságát. A szentgotthárdi apátság 1734-től 1878-ig a heiligenkreuzihoz tartozott. Lipót őrgrófot 1485-ben szentté avatták.
1098-as év eseményei
- 1098-ban a burgundiai Cîteaux-ban (latinul Cistertium) molesme-i Róbert francia bencés apát 20 társával együtt új monostort hozott létre, ezt az eseményt tekintjük a ciszterci rend megalapításának. Legismertebb apátjuk clairvaux-i Szent Bernát (1090-1153).
1038-as év eseményei
- 1038. május 5-én halt meg Gotthard püspök (sz. 960), városunk névadója. A bajor bencés apát 1022. december 2-án lett a szászországi Hildesheim püspöke. 1131-ben avatták szentté. Tiszteletét környékünkre bencés szerzetesek hozták el. A Franciaországból 1184-ben Szentgotthárdra érkező ciszterci szerzetesek az ő oltalma alá helyezték az apátságukat.
