1847. január 25-én Szentgotthárdon született Brenner János, a neves építész. Kőművesmester édesapja az esküvője előtt telepedett le itt, de mivel nehéz idők jártak akkor, a szabadságharc alatt és után, nem kapott elég munkát, gyarapodó családjával 1851-ben vagy 1852-ben költözött Szombathelyre. Később Éhen Gyula polgármester műszaki tanácsadója lett, s aktívan részt vett a megyeszékhely közéletében, pl. a múzeum alapításában. Szombathelyen számos ismert épület, köztük az első Takarékpénztár, az Emberbaráti Egylet Kórháza, a Kálvária Templom második átépítése köszönhető a tehetségének. 1908-ban hunyt el.

1847. május 5-én halt meg Wechsler Antal, városunk első gyógyszerésze. Az 1826 őszén megnyitott első patika pontosan a mostani helyén állt. Wechsler gyógyszerész Szepetneken született. 1841. november 27-én, 40 éves korában nősült meg. Felesége, a rábakeresztúri (ma Heiligenkreuz in Lafnitztal) Omisl Franciska 30 éves volt ekkor. Több gyermekük született.

1842. szeptember 22-én 21 évesen lépett be a ciszterci rendbe Schill Athanáz, ő volt az első szentgotthárdi perjel 1878-tól a zirci apátok (Rezutsek Antal, majd Supka Jeromos) főhatósága alatt 1886-ig.

1837. július 2-án a megyei Magyar Nyelvterjesztő Választmány megtárgyalta a szentgotthárdi kerület szolgabírójának, Tóth Pálnak az előterjesztését, mely szerint 10 tanítóból 4 nem tud magyarul. A következő napon a vármegye közgyűlése már határozatot is hozott a magyar nyelv védelme ügyében.

1797. május 29-én halt meg Sopron városában id. Dorfmeister István. A jeles barokk festő Bécsben született 1729-ben. A bécsi akadémián tanult, majd szinte kizárólag Magyarországon (Sárvár, Sopron, Szombathely) dolgozott. 1784-ben jött először Szentgotthárdra, Alberik Fritz apát megbízá-sából ekkor festette meg a fia közreműködésével a templom még hiányzó mennyezeti képét, a szentgotthárdi csatát. Ábrázolta a győztes hadvezért, Montecuccolit, érzékeltette I. Lipót (Leopoldus) ural-kodó diadalát is, de a középpontba Szűz Máriát, Magyarország patrónáját helyezte. Felis-merhetjük a freskón a háttérben a szentgotthárdi apátság képét is. Ugyanekkor a templom-ban korábban elkészült kupolafestmények kereteit is némiképpen átfestették, hogy egységes formát mutassanak. Reutter apát megrendelésére festette meg 1795-96-ban a reprezentatív igényű apáti fogadószoba történelmi és rendtörténeti témájú képeit. A nagy méretű pannó-kon Theophil Heimb ciszterci rendi történetíró munkája alapján 6 történelmi tárgyú és négy kiegészítő tájképen ábrázolta a magyar történelem és a szentgotthárdi apátság történetének főbb állomásait: az „első alapítást” III. Béla korában, a „második alapítást” III. Károly idejéből, a mohácsi és a szentgotthárdi csatát, a gotthárdi és a szombathelyi építkezéseket. Az eredeti helyükön csak a művek digitális másolatait láthat-juk. Sopron városában a várkör közelében utca viseli Derfmeister nevét.

1782. április 4-én hunyt el Szentgotthárdon Kaspar Schrezenmayer asztalos és fafaragó mester. 1693. augusztus 13-án született Eschingenben. Már képzett mester volt, amikor 1724-ben belépett ciszterci rendbe, nem szentelték pappá. A mélyen vallásos, istenfélő műbútorasztalos ettől fogva választott rendje megbízásait teljesítette kiváló minőségben. Az első heiligenkreuzi szerzetesekkel érkezett Szentgotthárdra. Az épülő kolostorszárny földszintjén berendezett műhelyében számtalan segéd fordult meg vezetése alatt, pl. Braun József, a Mária Immaculata-szobor készítője. Négy évtizeden keresztül az ő műhelyében készült a templom és kolostor valamennyi asztalos munkája. A szobrász Schnitzerrel együtt alkották meg a szószéket, az orgonakarzat stallumait. A sekrestyében található bútorok is művészi tehetségéről tanúskodnak: Ilyenek a fenyőfa alapon diófa, diógyökér, jávorfilé és ébenfa berakással készült, az egész falat elfoglaló szekrény, az imazsámoly vagy az egykori kézmosó, melyeknek tetejét aranyozott kagylós párta díszíti. A kiváló műbútorasztalos a szentgotthárdi temetőkápolna kriptájában nyugszik, amely a Nemzeti Sírkert része.

1777. február 17-én rendelte el Mária Terézia királynő a szombathelyi egyházmegye felállítását, ezzel önálló püspökség alapítását. Ugyanezen a napon nevezte ki első püspökének Szily Jánost, aki a következő 22 évben szemináriumot, püspöki palotát, székesegyházat (halála után fejezték be építését), nyomdát, könyvtárat, régészeti gyűjteményt hozott létre. 1779-ben ő szentelte fel a szentgotthárdi Nagyboldogasszony templomot Szily püspök 1735. augusztus 30-án született a Sopron megyei Felső-Szoporon, 64 éves korában 1799. január 3-án hunyt el Szombathelyen.

1777. augusztus 20-án foglalta el püspöki székét Mária Terézia rendelkezése nyomán Szily János a győri kerületből önállóvá vált szombathelyi egyházmegye élén. A már idős Faludi Ferenc költő verssel köszöntötte: „A drága Szily név írva legyen égben, A föld színén pedig légyen ditsőségben. Ez ez egész Megye buzgó óhajtása….” Az ünnepi szentmisén jelen volt Batthyány József esztergomi hercegprímás.