• 1986 áprilisában halt meg Filó Sándor pék, akinek kenyerét mindenki ismerte és szerette. 1915. január 22-én született a ma szlovéniai Büdfalván. 16 évesen már tanuló volt Ebenspanger Béla pékmesternél. 1958-ban tudta megvásárolni a Hunyadi u. 3. sz. alatti helyet, ahol a gyárakba menő dolgozók naponta megvásárolhatták a friss, illatos pékáruit. Ötvenkét éven át dolgozott, tisztelték, szerették. Az utolsó munkanapján igyekezett minden vásárlója elköszönni tőle. Csak három év pihenőidőt kapott a gondviseléstől.

• 1986. június 8-án Pável Ágoston születésének 100. évfordulóján az ő nevét vette föl a helyi múzeum. Három évvel korábban, 1983. április 29-én nyílt meg Helytörténeti és Nemzetiségi Múzeumként a településünk alapításának 800. évfordulója és várossá avatása kapcsán. Törzsgyűjteményét a szlovén nemzetiségű Gáspár Károly iskolaigazgató által gyűjtött használati tárgyak és három kisebb adomány alkotta.

• 1986. június 28-án született Koszár Zsolt, a legtehetségesebb futó atlétánk. 2004-től megszámlálhatatlanul sok hazai és külhoni versenyen szerepelt kimagaslóan. Eddig nem talált legyőzőre a csatafutások alkalmával sem. Zsolt emberként, tanárként és sportolóként is igazi példakép a fiatalok számára.

• 1981. március 6-án számolt be a Vas Népe újság a Szentgotthárdon augusztus 1-jétől önállóan működő zeneiskola létesítéséről.

• 1981 áprilisában a szakrendelő a Kossuth Lajos utcából a felújított Hunyadi utcai volt szülőotthonba költözött.

• 1981. augusztus 1-jétől lett a Zeneiskola önálló intézmény. 1969 óta működött már, mint a Körmendi Zeneiskola kihelyezett tagozata a volt városháza emeletén. A földszint az öregek napközi otthona volt, mely elköltözött, így az egész épületet birtokba vehették. Egyik cél volt a fúvószenekar utánpótlásának biztosítása. 1984-ben vették föl a kapcsolatot a jennersdorfi zeneiskolával. Az elmúlt 40 évben számos tehetséges fiatal indult el innét zenei pályára.

• 1981. október 31-n nyílt meg Gömbös László tárlata településünkön. A Csörötneken született szobrászművész alkotásai jól ismertek. Ő készítette III. Béla király a főtéren álló egész alakos szobrát, illetve Arany János mellszobrát.

• 1981 novemberében ünnepséget rendeztek abból az alkalomból, hogy gimnáziumunk kollégiuma a több éves színvonalas munkájáért a megyénkben elsőként Kiváló Kollégium címet kapott. A címet tanúsító oklevelet az intézmény igazgatója, Schreiner Vilmosné vette át. A megye összes kollégiumának képviselői is jelen voltak. Az ünnepségről külön tabló és album készült.

• 1981 decemberében fejeződött be az építkezés Farkasfán az új Radarmeteorológiai Obszervatóriumban, és kezdődött a felvétel és betanítás Völker József, a mérőállomás vezetőjének irányításával. Az elkövetkező években közel 20 fő dolgozott folyamatos (éjjel-nappal folyó) munkában a település fölött, míg a számítógép megjelenésével 6 főre csökkent a létszám. Városunkban nagy hagyományai voltak az időjárás megfigyelésének. Először csak a hőmérséklet és csapadék figyelése folyt. 1875-ben Lewanderszky Frigyes ciszterci áldozár volt az első, aki méréseket végzett és lejegyezte azokat, később a gimnázium tanárai vállaltak részt ebben. 1966-ban tőlük telepítették a műszereket Kethelyre, majd Farkasfára az új obszervatóriumba. Új eszközt is kaptak, a radart, mely a kezdetben analóg, majd digitális képeket készített.

• 1976. március 21-én jelent meg a Népújságban Márkus László dr. Partizán című írása Frühwald (Ettre) István doktor életrajzával.

• 1976 júliusára készült el az OTP szentgotthárdi fiókja. A tér meghatározó épületének földszintjén az új pénzintézet mellett a KIOSZ helyi irodája, az emeletein pedig 40 lakás kapott helyet.

• 1976 novemberében alakult meg a Rábafüzesi Német Asszonykórus 7 lelkes, vállalkozó szellemű, énekelni szerető taggal: Kósik Ferencné, Kovács Ferencné, Nagy Vincéné, Paukovits Ferencné, Unger Magdolna, Jost Nándor, Tóth Ede és Radányi Gyula. A német dalkultúrán belül a hienc nyelvjárás dalait gyűjtötték és népszerűsítik a mai napig. Zenei vezetőjük Unger Edit, aki harmonikájával is hozzájárul az előadások hangulatához. A közel fél évszázad alatt töretlen lendülettel és népszerűséggel dolgoztak. Számos országba eljutottak, ezzel gyarapítva Rábafüzes jó hírét. Szerepléseik idehaza és határainkon túl is mindig fergeteges hangulatúak, aki egyszer hallhatta őket, az többé nem feledi el.

1971 januárjában járt a muraszombati gimnázium küldöttsége a helyi gimnáziumban baráti kapcsolattartás céljából, amit a vörösmartysok még a tanév vége előtt viszonoztak.

1971. július 30-án szállt le a Holdra az Apolló 15 űrhajó fedélzetén a Lunar Roverrel, a Pavlics Ferenc vezetése alatt megtervezett, tesztelt és kivitelezett első holdjáró autóval. A GM Santa Barbarai laboratóriumában dolgozó mérnök a projekt irányításán túl saját szabadalmú kerekeivel is hozzájárult a sikerhez, amiért NASA-díjat kapott. A hetvenes évek végén Bécsbe helyezték, ahol a General Motors képviseletében Közép-Európa felé kellett kapcsolatokat kiépítenie. Sikeresen oldotta meg ezt a feladatot, ezért részben neki köszönhetjük, hogy az amerikai cég Szentgotthárdon hozta létre az Opel gyárat. Míg Pavlics Ferenc az 1943/44-es tanévben a gimnáziumunk tanulója volt, édesapja Rábatótfaluban élő családjánál lakott.

• 1961. szeptember 13-án volt Grősz József volt megyés püspök, később kalocsai érsek aranymiséje. Grősz püspök rendezte el a rábafüzesi katolikus közösség Trianon utáni fonák helyzetét, mely szerint a határon túlra került az anyaegyházuk. Közbenjárására 1936. július 1-jétől Rönökhöz csatolták őket. Az érsek 1961. október 3-án halt meg.
  
  
• 1961. október 24-én adott róla hírt a Vas Népe, hogy sütőüzem létesül Szentgotthárdon. Az azóta eltelt évtizedek alatt a kenyérgyárunk folyamatosan gondoskodott a friss pékáruról. A "gotthárdi kétkilós kenyeret" évtizedek óta változatlan módon és összetevőkkel készítik, ezért 2020-ban a kenyér bekerült a települési értéktárunkba.

• 1956. július 4-21. közt volt a híres Nándorfehérvári csata fél évezredes évfordulója. Erre a neves ünnepre készítette el Mákos Ferenc helyi mester Hunyadi Jánost ábrázoló mészkő mellszobrát, melyet ma is láthatunk a Hunyadi utca 6. szám előtt. A szobor műkő talapzatának első részén egy aranygyűrűt szájában tartó holló és a győzelmet kiharcoló hős Hunyadi János kardja is látható. 2021-ben immár 565 éve annak, hogy a déli harangszó emlékeztet bennünket erre a győzelemre.

• 1956. október 27-én békésen, fegyverhasználat nélkül zajlott le a település lakóinak és a gyárak dolgozóinak tüntetése. A laktanyához vonultak, ahol elmondták három követelésüket: az ávós tisztek kiadatását, fegyvert követeltek, valamint a határsáv megszüntetését, a szabad mozgást, rokonlátogatást. Az ávósokat addigra Szombathelyre vitték, fegyvert pedig nem adtak ki a civileknek. A határ átlépését viszont nem akadályozták meg, így a következő napokban élénk forgalom zajlott. Osztrák oldalon a vöröskereszt segítette a távozni akarókat, élelmiszereket, banánt, csokoládét osztottak. Szentgotthárdon egy hónapig szünetelt a tanítás.

• 1956. november 3-án lépte át a határt Hegyeshalomnál Zöld Ádám nyolc magyar társával, hogy az 56-os események tevékeny részese legyen. Zöld Ádám bízott a kormány ígéretében, mely szerint nem lesz bántódásuk. Veszprém megyében, Csabrendeken kapott munkát, és munkahelyén tartóztatták le a következő év májusában. Vizsgálati fogságba került, ahol 1959. április 7-én halálra ítélte a katonai bíróság. Fellebbezett, a másodfokú ítéletét már nem érte meg, május 15-én a bántalmazások következtében elhunyt. Sírját Budapesten a rákoskeresztúri temetőben HÉ 2009/24 szám alatt védetté nyilvánították. Zöld Ádám Rábakethelyen született 1911. szeptember 11-én, a helyi gimnáziumba járt, és szülőfalujában dolgozott 1950 júniusáig.

• 1956. december 6-án halt meg Mathiász (Marót) Artúr, aki a leghosszabb ideig volt gimnáziumunk igazgatója. 1900-tól 12 évig magyar–német szakos tanár volt, majd 23 évig, mint igazgató vezette az intézményt hatalmas tenni akarással. 1935-től hivatalosan nyugdíjas lett, de nehéz időkben mindig számíthattak rá, pl. 1945-ben az érettségi vizsgákon. A helyi zenei élet szervezője és irányítójaként 18 évig vezette a Dalárdát, három évtizedig pedig az elnöke volt. Egyházi ünnepségeken rendszeresen orgonált. Állt az Olvasó Egylet élén, s világi elnöke volt a római katolikus egyházközösségnek. Tűzrendészeti felügyelőként segítette a tűzoltóság munkáját. A mai napig működő fúvószenekart 1906-ban, még tűzoltózenekarként alapította. 14 évig szerkesztette a Szent-Gotthárd lapot. Rendszeresen szervezett műkedvelő előadásokat. Nevét kertvárosi utca viseli Rábakethelyen. 2020 augusztusában neve és tettei bejegyzésre kerültek a Szentgotthárdi Halhatatlanok Aranykönyvébe. Torontál megyében, Máriaföldön született 1877-ben.