Az értéktár olyan adatbázis vagy adat- és képgyűjtemény, amely a település értékeinek az adatait őrzi, és azokat az érdeklődők rendelkezésére bocsátja.
Agrár- és élelmiszergazdaság (2)
Épített környezet (21)
Ipari és műszaki megoldások (7)
Kulturális örökség (158)
Sport (5)

Emléktábla és emlékoszlop

Az 1956-os forradalom 50. évfordulójáról a szentgotthárdiak egy emlékerdő kialakításával emlékeztek meg.

1902 és 2001 között Szentgotthárd egyik legfontosabb üzemeként kovácsolt árukat, majd később mezőgazdasági gépeket gyártott. A gyár eredeti szerszámaiból megmaradt öt farkaskalapács 2005 óta védettséget élvez.

Magyarországon az első selyemszövőgyárat 1899-ben alapították. Különösen a háborús időszakokban a környék asszonyainak adott munkát A képek között látható grafikonon követhető a gyár termelésének alakulása egészen az 1992-es privatizációig.

1981 és 2005 között Farkasfán működött az Országos Meteorológiai Szolgálat időjárási radarhálózata.

A Rába gátja évszázadok óta lehetővé teszi a víz energiájának felhasználását: malmokat hajtott, majd segítségével villamos áramot termeltek. A vízi sportok kedvelői számára az újonnan épített kenucsúszda segíti a szintkülönbség áthidalását.

1995-96-ban épült a gyilkosság helyszínéhez vezető út mentén

A Széll Kálmán téren álló épületben az 1800 évek közepén Olvasó Egylet, 1900-as éves első felében pedig kávéház és kaszinó szórakoztatta a szentgotthárdiakat.

A mentőállomás mai székhelye eredetileg Weidlich Lajos (1855-1940) ügyvéd, Vas vármegye tiszti főügyész lakóháza volt.

A XVIII. század óta áll a volt elemi iskola épülete, amely a XX. század közepéig az oktatást szolgálta, majd 1960 óta a Városi Könyvtár otthona.

A vasútállomásról jövet a Rába-híd előtt találkozunk az ún. Stájer-házza, amelyet hajdan osztrák kaszagyári munkások számára építették. Ma a Pável Ágoston Múzeumnak ad helyet.

A "Koronánál" kifejezés Szentgotthárd egyik leggyakoribb találkozási pontját jelölte. A ma üzleteknek helyet adó hajdani Arany Korona, majd Korona szálló és étterem a város legrégebbi vendégfogadója volt.

1882-85-ben a település lakóinak adományaiból építették.

A falubeliek adományaiból 1899-1908 között felépült kápolnát Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére szentelték fel.












