Szentgotthárd története évfordulókon keresztül - 2019

Üdvözöljük a 2019. év várható évfordulóinak gyűjteményében!

* Összeállításunkban nemcsak történeti emlékeket idézünk fel, hanem a sajtóban vagy egyebütt megjelent hétköznapi eseményeket is.

* A szöveg közbeni linkekre kattintva Értéktárunk, a wikipédia vagy egyéb forrás segítségével segítjük a további tájékozódást.

* A szobrok, emléktáblák linkjére kattintva többnyire a város valamennyi szobrát, emléktábláját láthatja, ezek között lapozva tudja megtalálni a hivatkozott alkotást.

* A gyűjtemény fő forrásait az évfordulók listájának végén találhatja.

A 2019. év évfordulóival kapcsolatos információkat Talabér Lászlóné, a Honismereti Klub tagja gyűjtötte.

Jó böngészést kívánunk!

835 éve
* 1184. október 7-én érkezett meg a Franciaországi Trois-Fontainesből P. apát és 12 szerzetes. III. Béla királyunk kb. 275 km2 területet adományozott számukra, hogy alapítsák meg a ciszterci apátságot. Északon a Lapincs és a Rába folyók, keleten Rábagyarmat, dél felé Apátistvánfalva, nyugaton pedig a Stájerország határáig ért a területük. A ciszterek maguk művelték földjeiket a jobbágyaik segítségével. Ismerték a szőlőtermesztést, ezért a Schlössl déli lejtőit is hamarosan betelepítették. Gondos, előrelátó erdőgazdálkodást folytattak, példa erre az Orfalui Fekete tó környéke. Az érkező szerzetesek lovakat hoztak magukkal, megkönnyítve ezzel mozgásukat és munkájukat. 1391-ig tartott a Szent-Gotthárdi ciszteri apátság virágkora, ekkor Zsigmond király a Széchyeknek adta. Ezután 333 keserves év következett 1734-ig.

680 éve
* 1339-ben Roger szentgotthárdi apátot bízta meg az egyetemes ciszteri rendi nagykáptalan, hogy mint nagykáptalani biztos védje a magyarországi ciszteri monostorok gazdasági érdekeit a pápai követek túlkapásai ellen.

530 éve
* 1489-ből, egy apátválasztásról maradt fent legkorábbról egy olyan irat, melyben már szerepelt a szentgotthárdi ciszterci konvent pecsétje, rajta körben az írás : S(igilium) CONVENTUS DE S(anc) GOTHARDO

470 éve
* 1549-ben Szent-Gotthárdnál már volt vízimalom a Rábán, mely még 1728-ban is működött. A ciszterek ezen kívül Csörötneken és Vasváron is birtokoltak 2-2 vízimalmot. A gotthárdit és a csörötnekit maguk építették, a vasvárit, ahol nem volt birtoka az apátságnak a hozzá tartozó épületekkel együtt Simon ispántól kapták.

465 éve
* 1554-ből származik az első hiteles adat, amely iskolamesterről tesz említést Szent-Gotthárdon.

425 éve
* 1594-ben a Finanz und Hofkammerarchivumban fellelt, a Rába átkelőiről szóló forrásban Tótfalut mint a török elleni védelem szempontjából megerősítendő átkelőhelyet említették. Mindezt 70 évvel a Szentgotthárdi csata előtt.

420 éve
* 1599-ből maradt fenn először feljegyzés Szent-Gotthárdon a református gyülekezet jelenlétéről.

410 éve
* 1609. május 18-án hozott határozatot alapján Mathias Gülscher, a Graz melletti reini ciszterci apát pert indított a szentgotthárdi apátság visszaszerzésére.

415 éve
* 1614. október 23-i beadványban tovább folyt a pereskedés a szentgotthárdi apátság visszaszerzéséért. A reini apátság hivatkozott a rend ősi jogaira, arra, hogy a templomot nem tartják fenn, istentiszteletet nem tartanak, a kolostor épületeinek állagát nem óvják.

390 éve
* 1629. november 30-án íródott az a kiváltságlevél, melyben az új földesúr Csáky László a fegyveres szolgálat fejében a mezőváros lakóit minden paraszti szolgálat alól fölmentette. Ezen intézkedés a közelgő török veszély miatt született.

355 éve
* 1664. júliusának végén Szentgotthárdon járt Evlia Cselebi, a század nagy utazója. Konstantinápolyban született 1611-ben. 40 éven keresztül készítette feljegyzéseit utazásairól, melyet 10 kötetbe foglaltak. Az utazások könyve 6. kötetében találhatók hiteles leírásai az 1660-1666 közt Erdélyben és Magyarországon tett megfigyeléseiről. Útinaplóját először 1904-ben fordították le magyarra.
* 1664. július 29-én a Zalaegerszeg felől érkező török sereg miután Körmendnél és Csákánynál nem tudott átkelni a Rábán, a csörötneki hídnál is megpróbálta. Itt sem sikerült nekik, ezért nyomultak tovább nyugat, azaz Szentgotthárd felé. Kb.120 ezeren voltak.
* 1664. augusztus 1-én, pénteken volt híres Szentgotthárdi csata, ahol a nyugati taktika, a fegyelmezett, képzett sereg le tudta győzni a jókora túlerőben lévő török sereget. Montecuccoli a különböző nemzetiségű csapatokat külön-külön állította harci rendbe, számolva a becsvágyuk és nemzeti öntudatuk eredményesebb kibontakozásával. A hirtelen zivatar és a megáradt Rába is segítségére volt a császári csapatoknak. Este 8 óráig tartott a küzdelem. 256 évvel később a trianoni döntés a csata helyszínét is ketté osztotta. Talán ez az oka, hogy mindkét ország sajátjának érzi, Ausztriában Mogersdorfi csataként szerepel.

325 éve
* 1694. szeptember 7-én született a heiligenkreuzi apátság közelében fekvő llandban Mathias Gusner. 1734-ben érkezett Szent-Gotthárdra. Ő volt az a tehetséges laikus fráter, aki a templom oltárképeit, freskóit (a híres Dorfmeister freskó kivételével) és a kolostor képeit festette. Több alkotása megtalálható Heiligenkreuzban és a Magyar Nemzeti Galériában. Négy híres heiligenkreuzi apátról készült festményének digitális másolata díszíti a polgármesteri fogadószoba falát. 1772. március 7-én halt meg Szentgotthárdon, a Temető-kápolna kriptájában temették el.

320 éve
* 1699. július 7-én, a karinthiai Feldkirchenben született Franz Anton Pilgram a későbbi osztrák barokk és rokokó stílusban alkotó építész. Ő tervezte 1740 és 1764 közt a jelenleg is látható templomunkat és a hozzá tartozó kolostort. Nevezetes munkái: a közeli Riegersburgi vár, a pápai Eszterházi kastély, a Fertőrákosi Püspöki Palota és az Oroszlány-Majkpusztai kamalduli remeteség. 1761.október 29-én, Bécsben hunyt el.

315 éve
* 1704. július 4-én Károlyi Sándor báró, II. Rákóczi Ferenc hadvezére kurucai élén Nagyfalva mellett győzelmet aratott Rabatta János grazi várnagy közel 4000 fős seregén. Károlyi a nagy zsákmánnyal Szentgotthárdra sietett és ott pihenőt tartott. Ebben a csatában őrségiek is részt vettek, nagy lelkesedéssel álltak a Fejedelem zászlója alá. Rákóczi a szolgálatukat 1706. június 7-én kelt levelében hálálta meg, meghagyta őket régi jogaikban. 1711. április 30-án báró Károlyi Sándor írta alá a kuruc–labanc összecsapásokat lezáró szatmári békét. Nem volt egyenes jellemű ember, igyekezett Bécsnek is a kedvében járni.

290 éve
* 1729. Dorfmeister István születése Pozsonyban. A tehetséges festő Sopronba települt 1762-ben. Főleg a Dunántúlon dolgozott. Ő és fia 1784-ben festették a híres Szentgotthárdi csatát ábrázoló freskót. 1797. május 29-én, Sopronban halt meg.

285 éve
* 1734. július 29-étől Robert Leeb apátot szentgotthárdi főapáttá nevezték ki. Ekkor írta alá Mária Terézia édesapja, III. Károly király az adománylevelet, melyben az állt, hogy a szentgotthárdi ciszteri apátságot a Bécs melletti Heiligenkreuzhoz csatolják. Az osztrák apátságnak 100.000 aranyat kellett befizetni a magyar katolikus alapba. Robert Leeb egészen haláláig, 1755. augusztus 15-ig maradt főapát. 1734-ben készült a legrégebbi ismert metszet Szentgotthárdról, az eredetit Heiligenkreuzban őrzik.

280 éve
* 1739. júniusában Badafalván (ma: Weichselbaum) helyezték el Hauer Gellért szentgotthárdi ciszterci adminisztrátor és perjel (hivatalban: 1739-1742) ajándékát a Máriapócsi templom oltárképének, a „könnyező Madonnának” másolatát. Ettől fogva minden évben Mariabildi zarándokútra indultak a hívek a ciszterek vezetésével. A település már 1187-ben mint a szentgotthárdi apátság majorja szerepelt. Trianon után hosszú évtizedekig nem indulhattak zarándoklatok. A 2007-ben alakult Szentgotthárdi Keresztény Megmozdulásért Egyesület viszont újra minden év nyarán megszervezi ezt a szép, régi hagyományt. Az út oda-vissza 22 km hosszú.

255 éve
* 1764. augusztus 7-én, a híres szentgotthárdi csata 100. évfordulójának emlékére Alberich Fritz apát felavatta a templomot. Ekkora sikerült a belső berendezéseket elkészíteni annyira, hogy rendeltetésének átadhatták. Elkészült a templom egyik legszebb műalkotása a rokokó szószék, mely Schrezenmayer Gáspár és Schnitzer József közös alkotása. Ezen időponttól tarthattak szentmisét. Az 1748. augusztusi alapkőletételtől számítva ez mindössze 16 év. A templomot 3000 fő befogadására tervezték, hossza 50, szélessége 13, magassága 28, a tornya pedig 60,5 méter.
* 1764 – 1766 közt készült az eredeti Nepomuki Szent János szobor, mely Schnitzer József egyik utolsó alkotása volt. Jelenleg a templom sekrestyéjének folyosóján várja szakszerű restaurálását.

* 1764-ben készült el az első orgona a templomban Ferdinánd Schwartz grazi mester munkája nyomán. Később át lett építve.

240 éve
* 1779. március 16. Szily János püspök felszentelte a 15 évvel korábban felavatott, mostanra szinte teljes pompájában elkészült templomot. Ezen a napon tartották Alberich Fritz Heiligenkreuz-Szent-Gotthárdi főapát pappá szentelésének 50. évfordulóját is. Alberich apát lett a nagyszabású építést kezdeményező és elkezdő Robert Leeb apát utóda 1755 után. Az ő gondos gazdálkodása tette lehetővé a barokk templomunk és a hozzá tartozó kolostor építésének befejezését.

* 1779. május 14-15-én Kethelyen tett látogatást Szily János, az első szombathelyi püspök. Az iskoláról és iskolamesterről részletes feljegyzés maradt fönn. A tanítót Kreznerics Ádámnak hívták, magyar anyanyelvű volt, 12 éve tanított már itt magyar és vend nyelven.

235 éve
* 1784. május 6-án jelent meg II. József rendelete, mely kötelezővé tette a német nyelv használatát. A németesítés, ami kiterjedt az élet minden területére az oktatástól, a közigazgatásig nagyon ellenszenves volt magyar részről. Megszüntetett több egyházat és szerzetesi rendet, így a ciszterit is. Heiligenkreuz és a hozzá tartozó Szent-Gotthárd egy külön engedélye alapján ezt elkerülte, de nagy volt a bizonytalanság. Megtiltotta a templomok alatti kriptákba történő temetkezéseket, a Temetői kápolnánk kriptáit is ekkor falazták be.
* 1784-ben Alberich Fritz apát megbízta Dorfmeister Istvánt egy, a Szentgotthárdi csatát ábrázoló freskó elkészítésével.

230 éve
* 1789-ben átépítették a régi iskolát három tanítós iskolává.

215 éve
* 1804.szeptember 23-án helyezték el ünnepélyesen Szent Vincének, a vincellérek és szőlőművelők vértanújának ereklyéjét, empire üveg koporsóban és díszes ruházatban a katolikus templomunkban. Gróf Herzán Ferenc, egy cseh grófi család sarja lett Szily János püspök utóda, a második szombathelyi püspök, aki Rómából hozta és ajándékozta oda a szent földi maradványait. Szent Vince a spanyolországi Zaragozában született. Diocletianus császár parancsára országában is üldözték a keresztényeket, ezért lett vértanú Valenciában 304. január 22-én. Úgy tartják, ha ezen a napon olvad a jég, akkor jó szüret lesz abban az évben.

205 éve
* 1814. június 15-én született Molnáriban (ma Püspökmolnári) gróf Zichy Hermann, aki az 1848-as szabadságharcok vas megyei tisztje volt. Már 1843-ban sikeres toborzást végzett Szent-Gotthárdon is az általa szervezett nemzetőrség részére. Részt vett városunk kulturális életében, pl. az olvasó egyletben. 1852-ben építtette családja részére a jakabházi kastélyt. A kastélynak volt kápolnája és szép fákkal beültetett parkja. 1859-ben ő lett Szombathely város legelső díszpolgára. 1880.május 18-án halt meg Jakabházán.

185 éve
* 1834. január 29-én Kaposváron megszületett Vajda Ödön. Zirci apáttá 1891. április 2-án választották meg. Szent-Gotthárdon többek közt 1893-ban 14.206 Ft-tal támogatta az elemi iskola építést és 2000 Ft-tal a gimnázium Segély Egyletét, előnyös feltételekkel engedte át a községnek a Ligetet (tiszteletésre: Vajda Ödön sétatér, ma: Szabadság tér) és környékét, ill. a Nagyfalvai (ma Hunyadi) úton a Dohánygyár építési telkét. Széll Kálmánnal együtt választották meg tiszteletbeli taggá az Olvasó Egylet megalakulásának 50. évfordulóján, 1893.november 19-én. A Ligeten kívül a Cserkész Egylet vette föl Vajda Ödön nevét. 1911. július 9-én, Zircen hunyt el.

175 éve
* 1844-ban, a szentgotthárdi csata 180. évfordulóján Kuzmits Dániel perjel négynyelvű (magyar, német, francia és latin) emléktáblát állíttatott a csata helyszínén, ez a mai napig megtekinthető.

165 éve
* 1854. február 24-én, Győrött született dr. csáfordi Tóth Sándor, író, irodalomtörténész, a gimnázium legelső igazgatója. 1893-ban került Szent-Gotthárdra, ahol megszervezte az induló gimnáziumot. Két tanévet töltött városunkban. Ő volt a szerzője a középiskolásoknak készült a Magyar irodalom története című kétkötetes könyvnek. Az utolsó kuruc című regényét Wellisch Béla nyomdájában nyomtatták. 1937. május 5-én, Budapesten hunyt el.

160 éve
* 1859. szeptember 13-án, a vas megyei Andrásfán nemesi családba született Vargha Gábor ügyvéd. 1888-ban az ügyvédi diplomája megszerzése után telepedett le végleg Szentgotthárdon. Először mint helyi képviselő kapcsolódott be a település életébe. Több, mint 50 éven át az is maradt, majd 1922-től a parlamentben is képviselte a település és a járás érdekeit. 1948.június 1-én halt meg, a szentgotthárdi temetőben nyugszik felesége Desits Valéria és lánya Vargha Alice mellett.

155 éve
* 1864. május 14-én született Szenczy Győző Ödön Bodrogkeresztúron perjel. 1904-ben került Szentgotthárdra, mint perjel és áldozópap. Ő volt a gimnázium püspöki biztosa. 1915-ben vonult nyugalomba Szentgotthárdon, itt is halt meg 1926. augusztus 24-én. Sírköve a Temető-kápolna falában található.

150 éve
* 1869. március 5-én született gróf Ambrózy–Migazzi István a híres botanikus, a malonyai és jeli arborétumok alapítója. Tanakajdon nőtt fel. Az első világháború után végzett megfigyeléseket a környékünkön. Zsida határában 3 olyan növényt is talált, melyek csak itt honosak: nárcisz, sárgaliliom és kakasmandikó sajátos fajtáit. 1933. augusztus 31-én halt meg, sírja a Jeli arborétumban található.
* 1869. december 9-én Széll Kálmán országgyűlési képviselő közbenjárására Szent-Gotthárd királyi törvényszéki kérelmet adott be. A sikeres indítvány után 1872-ben megnyílt a helyi bíróság. A megye 10 járásából három (muraszombati, németújvári és szentgotthárdi) lakossága a megyeszékhely helyett itt intézhette ügyeit.
* 1869-ben készült az első hivatalos statisztika Magyarországon. Eszerint Szent-Gotthárdon a férfiak 80,6, a nők 70,5%-a tudott írni és olvasni.
* 1869-ben nyitott ügyvédi irodát Szent-Gotthárdon lipováczi Desits Gyula. 1874-ben a közjegyzőség élére állították. Képviselőként különösen a gimnázium és a selyemgyár érdekében fáradozott kitartóan. Sokat köszönhetünk neki, mert 30 éven keresztül önzetlenül tevékenykedett a település fejlődésének szinte valamennyi területén. A király 1898-ban magyar nemességet, 1903-ban pedig tanácsosi címet adományozott neki. 1904. augusztus 16-án hunyt el. Halála után utcát (ma József Attila utca) neveztek el róla. 1839-ben, Szentgotthárdon született.

145 éve
* 1874-ben, a Bihar megyei Alsólugoson született lidértejedi és vízkeleti Kiss Elemér, aki 1902-től haláláig, 1944.január 13-ig élt és dolgozott Szentgotthárdon. Nagyon sokat tett Szentgotthárdért és a környező falvakért, ezért 1930. januárjában a járás valamennyi települése, 39 falu és a székhely, Szentgotthárd egyhangúan a díszpolgárává választotta.

140 éve
* 1879-ben Kovács Antal városbíró hársfasort ültettetett a főtéren a kolostor, a templom és a szolgabíróság előtt a királyi pár, I. Ferenc József és Sissy házasságának 25. évfordulója tiszteletére. Ugyanezen évtől ő vezette be az addig német nyelven íródott községi jegyzőkönyvek magyarul szerkesztését. Kezdeményezője 1896-ban a villanyvilágítás bevezetésének. Mérnököt hozatott és ő gyűjtötte össze a részvényeseket is. Hosszú évekig állt a Magyar asztaltársaság és más (kisdedóvó, polgári önsegélyző) egyletek élén. Erélyes és körültekintő községi bíró volt, aki a polgárság érdekét tartotta a legfontosabbnak. 1838.június 13-án született Budán és 1908-ban halt meg Szentgotthárdon.
* 1879 szeptemberében kezdődött az első olyan tanév, amikor újra minden tantárgyat magyarul tanítottak. Mivel a kiegyezés után 11 évre, 1878-ban zirci vezetés alá került a ciszterci közösség, a tanárok is kicserélődtek. A német anyanyelvű korábbi szerzetesek választhattak, és túlnyomó többségük visszatért Ausztriába. Schill Athanáz perjel és iskolaigazgató, Kalocsay Endre Kornél hitoktató és tanító, és főleg Pum Károly ifjú segédtanító voltak azok, akik lankadatlan igyekezettel kezdtek magyar nyelven tanítani. 1895-től Pum Károly lett az iskola igazgatója. A Szent-Gotthárdi Magyar Asztaltársaság alelnökeként is a magyarosítás ügyét szolgálta.

135 éve
* 1884. december 20-án született Szentgotthárdon dr. Székely Ernő. Közel 50 éven keresztül volt Szentgotthárd egészségügyének meghatározó egyénisége. 1911-től a település önálló orvosa, 1913-tól körorvosa. 1914-1918 közt megszakítás nélkül harctéri szolgálatot teljesített mint a 83-as gyalogezred főorvosa, emiatt több kitüntetésben részesült. 1925-től főorvos, majd 1930-tól tb tiszti főorvosa volt nyugdíjazásáig. Még ekkor sem pihent, a Szociális Otthon főorvosa lett 1956-tól. Ő kezdeményezte a szülőotthon építését, mely 1951-ben nyílt meg. 1960-ban hunyt el. Példamutató orvosi tevékenységét fia, ifjabb dr. Székely Ernő folytatta.

130 éve
* 1889. április 1-én Szent-Gotthárd település nagyközség lett.
* 1889. június 5-12 közt Angster József neves pécsi orgonakészítő tartózkodott Szent-Gotthárdon az apátságban, az orgona javítása végett. Innét Zircre utazott tovább.
* 1889. november 17-én született Illyés Károly erdőmérnök, aki 1920-1941 közt a zirci ciszterci apátság csörötneki és pásztói erdőgondnokságának vezetője volt. 1920. október 1-én vette át Békefi Remig apáttól a kinevezését. Kiemelkedő szakmai munkája mellett jó emberi kapcsolatot tartott fenn korának neves botanikusaival, akik a két világháború közt feltárták a környék természeti sajátságait. Kezdeményezte Alsórönökön egy fűrészüzem létesítését, mely 1934. tavaszán kezdte meg működését. (A fűrészüzem teljesen átalakulva azóta is folymatosan 2018-ban is működik.) Pár éve a csörötneki csikó legelőn kopjafát állítottak tiszteletére. 1956.augusztus 30-án halt meg.
* 1889-ben alakult a Dalárda. Első alelnöke, majd elnöke, 1914 után díszelnöke dr. Vargha Gábor volt. Elnevezése többször változott.
* 1889-ben megjelent a dr. Borovszky Samu szerkesztette Vas vármegye könyv. Vas vármegye 10 járása közül ekkor a Szent-Gotthárdi a legnagyobb és legnépesebb 1 nagy és 79 kisközséggel. Területe 117,749 kat. hold volt, lakosainak száma pedig 53,245 fő.

125 éve
* 1894. március 20-án Vajda Ödön zirci főapátot I. Ferenc József király a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntette ki.
* 1894. június 30-án Sárváron született Entzbruder Dezső, aki rövid ideig gimnáziumunk tanulója volt. 1919. augusztus 22-én halt meg.
* 1894 szeptemberétől rendelte el a Vallás és Közoktatási minisztérium az iparostanonc iskolákban heti 1-1 órában a hittan és erkölcstan kötelező oktatását.
* 1894. október 28-án Vajda Ödön apát felavatta az új, 4 tantermes elemi iskolát a Széll Kálmán téren, mely jelenleg a könyvtárnak ad helyet.
* 1894. november 5-én tartották szűk családi körben Széll Ilona és Bernrieder János esküvőjét a gasztonyi templomban. A menyasszony kérői nagybátyja Vörösmarty Béla és Ernuszt Kelemen, a vőlegényé Széchenyi Sándor és Bernrieder László voltak. A fogadás a rátóti kastélyban volt.
* 1894. Magyar Királyi Dohánygyár néven jelentős ipari üzem építéséről döntöttek. A környéken régóta nagy hagyománya volt a dohánytermesztésnek, ezért is sikerült Széll Kálmán miniszterelnöknek, a járás országgyűlési képviselőjének elérnie, hogy Szombathely helyett Szentgotthárdon épülhessen fel a gyár. Az első évtizedekben, egészen 1935-ig szivart gyártottak. A finom, aprólékos munka a nők elhelyezkedését segítette a környéken. Hamarosan 345, majd pár év után már 900 fő, főleg női munkaerő dolgozott a gyárban.
* 1894-ben már kerékpáros versenyeket tartottak a környéken, főleg Ausztriában. Ebben az évben lett országúti kerékpár bajnokuk Gerger Ferenc, aki Felsőrönökön született 1867. szeptember 4-én. Nagyon tehetséges, hosszú távra specializálódott versenyző volt. Szintén ő nyerte a Párizs–Bécs közötti 1400 km-es országúti versenyt 1894-ben. 1896-ban VB bronzérmes, a következő évben pedig EB aranyérmes lett, mint profi kerékpár versenyző. 1937. március 27-én hunyt el Grazban.

120 éve
* 1899. október 28. Az olasz származású Bujatti fivérek (Hermann, Ferenc György és Tódor) a Selyemgyárat hivatalosan bejegyeztették. A tőkét édesapjuk biztosította. Több nagyobb város : Pozsony, Komárom, Győr és Mosonmagyaróvár is szerette volna, ha őket választják helyszínül.
* 1899. november 27-én volt dr. Varga Gábor és Desits Valéria polgári és egyházi esküvője. Varga Gábor ekkor már agilis tagja volt a képviselő testületnek. Későbbi apósával, Desits Gyulával 1891-ben kezdeményezője volt a gimnázium létrehozásának. Széll Kálmán közbejárására a gimnázium után gyárak (dohány-, selyem-, óragyár) idetelepülését köszönhetjük fáradhatatlan személyének. Még közel 50 évig élt és dolgozott itt. 1948.június 1-én halt meg, felesége pedig 1954-ben. A temető hősi parcellájában nyugszanak. Lakó épületükre a Kossuth Lajos utcában (ma Rendőrség) 2018. augusztus 20-án emléktábla került.
* 1899.decemberében jelent meg Budapesten dr. Piszter Imre apát „Szent Bernát élete és művei „ című munkája. Piszter Imre 1855.április 13-án született Szekszárdon. 1915-ben Szentgotthárdra került perjelnek, mely tisztséget 21 éven át, egészen a haláláig töltötte be. Atyai gondoskodással és ritka összetartó erővel igyekezett az apátságunk függetlenségét a lehetőségekhez képest megőrizni. Életében széles körű irodalmi munkásságot végzett, ő írta a Pallasz Nagylexikon egyházi cikkeinek tekintélyes részét. A nagy tudású főpap tagja volt Vasvár megye törvényhatóságának, a Szent István Akadémiának, a Pázmány Egyetem hittudományi karának. Budapesten hunyt el 1936. június17-én.

115 éve
* 1904. február 22-én jelent meg Cseley József tanár műve: Emlékirat a gimnázium állami kezelésbe vételéhez. Cseley József 1868. május 11-én született Cselejen. 1893-tól, tehát az első 15 évben volt rajztanár a gimnáziumunkban. Ezen idő alatt tornatanári képesítést is szerzett, mert szüksége volt erre az intézménynek. 1908-tól elhelyezték. A szentgotthárdi csatát ábrázoló alkotása a Műcsarnokban volt látható. Festett oltárképeket is, pl. Piliscsabán, Hévízen és Keszthelyen. Sokoldalúságát mutatja, hogy Az utolsó Zrínyi című színdarabját Szentgotthárdon elő is adták. 1930. augusztus 4-én halt meg Budapesten.
* 1904. július 30-án este 10 óra körül gyulladt ki az óragyár. Délután 16,30-kor az első emeleti iroda melletti olvasztószobában, a kályha mellett tűz keletkezett, amit a dolgozók észrevettek és eloltottak. Valószínűleg a délutáni tűz oka lehetett az estinek. A helyi tűzoltókon kívül még 12 környező település tűzoltói (Nagyfalva, Horvátfalu, Rábakeresztúr, Németlak, Badafalva, Rábafüzes, Alsószölnök, Kethely, Tótfalu, Kisfalud, Háromház és Talapatka) és civilek segítettek. Emberfeletti küzdelmükkel sikerült megakadályozni, hogy a tűz továbbterjedjen a szomszédos dohány- és selyemgyárakra.
* 1904. augusztus 18. meghalt lipováczi Desits Gyula. 1869-ben nyitott ügyvédi irodát a községben. 1874-től a körjegyzőség élére került. Nagy érdemeket szerzett, különösen a gimnázium és a selyemgyár létrejötte érdekében. Ferenc Józseftől 1898-ban magyar nemességet, 1903-ban pedig tanácsosi címet kapott. Képviselő testületi tag volt. Feleségével együtt magánvagyonukból is példamutatóan támogatták a település fejlődését. Valéria lánya lett dr. Vargha Gábor felesége. Halála után a jelenlegi József Attila utcát róla nevezték el, a városháza dísztermében pedig arcképét helyezték el. 1839-ben született.
* 1904. augusztus 25-én a Sopronban megrendezett ipari vásáron báró Wieser József, a Kaszagyár alapítója a kaszakészítés folyamatáért a gépgyártás kategóriában I. díjat kapott. Ez nagyon kimagasló eredmény volt a rangos vásáron a fiatal gyártól.

110 éve
* 1909. január 11-én dr. Vargha Gábor a község helyettes bírája lett.
* 1909-ben vezette be Kutrucz Dezső az ismeretterjesztő előadásokat. 1896-tól nyugdíjazásáig, 1911-ig volt a gimnázium harmadik igazgatója, az első, aki hosszabb ideig vezette az intézményt.
* 1909 szeptemberétől dolgozott Németújváron a katolikus iskolában Luka Ferenc, ahol a magyar nyelv sikeres oktatásáért több kitüntetést kapott. A Trianoni döntés után 1921-ben került Szentgotthárdra. Kántortanítóként a katolikus Cecília Énekkarnak és a Dalos Egyesület Férfikarának lett karnagya. Bevezette a Betlehemjárást, advent idején 5-5 fiú tanuló házról házra járva énekkel és mókázással készítette elő a karácsonyi hangulatot. 1936-tól igazgatóhelyettes volt az elemi iskolában. 1889-ben született.
* 1909 szeptemberétől kezdtek Rábatótfaluban is magyar nyelven tanítani.

105 éve
* 1914 januárjában a híres 1664-es győzelem 250. évfordulója alkalmából Bécs 14. kerületében utcát neveztek el Szentgotthárdról „Sankt-Gotthard- Strasse” .
* 1914. június 27-én Csörötneken született Kuntár Lajos újságíró, könyvtáros, népművelő, a Szentgotthárd helytörténeti monográfia szerzője. A Vasi Honismereti Közlemények főszerkesztője. 1958-tól haláláig a Vasi szemle szerkesztőbizottságának volt a tagja. 1998-ban Szentgotthárd várostól díszpolgári címet kapott. Szombathelyen hunyt el 2005. október 31-én.
* 1914. szeptember 27-én, 2 hónappal az első világháború kirobbanása után jelent meg utoljára a Szentgotthárd újság. Kiadója 20 éven át Wellisch Béla helyi nyomdász volt. 1895. december 1-én jelent meg először az újság. 1901.szeptember 8-tól Mathiász Artur gimnáziumi tanár (majd 1911-től igazgató) lett a lap a szerkesztője. A nyomdászok bevonulása és az általános papírhiány miatt történt a megszűnése.
* 1914. november 25-én született Rábatótfaluban Gáspár Károly. Gimnáziumunk tanulója volt. 1941-től tanítóként dolgozott Perestovában, majd szülőfalujában. Később iskolaigazgató lett Felsőszölnökön és Szentgotthárdon. Egész életében kitartóan gyűjtötte főleg a szlovénok helytörténeti értékeit. 447 db-ból álló gyűjteményét a városnak adományozta, mely a Pável Ágoston Múzeum bázisa lett. 1982. február 17-én halt meg, sírja városunk díszsírhelyén található.
* 1914 óta volt a Szentgotthárdi Magyar Királyi Dohánygyár főorvosa dr. Fehér Samu. Az első világháború alatt a helyi vöröskereszes kórház főorvosaként dolgozott. Emellett ellátta az ókörtvélyesi és csörötneki körzeteket is. Rendkívüli munkabírású ember volt. 1870. április 21-én született Sopron megyében, Beleden.

100 éve
* 1919. augusztus 22-n halt meg 25 évesen Entzbruder Dezső, aki gimnáziumunk tanulója volt pár hónapig. Sárváron született 1894. június 30-án.
* 1919. szeptember 30-án született Kovacsics József statisztikus Vasszentmihályon. A helyi gimnázium tehetséges tanulója volt. Felső tagozatosként már meghatározó résztvevő volt az Árpád Cserkészcsapat munkájában. Statisztikus és demográfus, ELTE professzor lett, aki számos országos kiadvány mellett 80. születésnapjára adta ki a Belügyminisztérium a Szülőfalum Vasszentmihály és környéke című könyvet. 2003 karácsonyának másnapján, 83 évesen halt meg Budapesten.
* 1919-ben megalakult a Szentgotthárdi Hangya fogyasztási és értékesítési szövetkezet. Emeletes bérházuk a Vajda Ödön tér (ma Szabadság tér) sarkán állt.
* 1919 óta a szentgotthárdi szolgabíróságon dolgozott Horváth Pál. Munkája mellett a helyi kaszinó alelnöke, tagja a testnevelési bizottságnak, a tűzoltó egyletnek, a katolikus körnek és más humánus és kulturális megmozdulásoknak volt aktív tagja. 1876-ban született Muraszombaton.
* 1919-ben született Gasztonyban Kránitz József, a monográfia Városunk 1945-1975 közt fejezetének szerzője. 6 éves, amikor jobb kézfeje összeroncsolódott. Cseléd édesanyja minden tőle telhetőt megtett, hogy taníttatni tudja legidősebb gyermekét.1939-ben helyben kitűnő érettségi vizsgát tett. 1947-től a Szentgotthárdi telekkönyvi hivatalban dolgozott. 1951-től a közigazgatásban dolgozott, 1959-ben jogi doktori címet szerzett. 1967- 69 közt, amikor a Mártírok utca kiépítése kezdődött tanácselnök volt. Körmendre, majd Sárvárra került. 1988.augusztusában halt meg, temetése szeptember 2-án, végakaratának megfelelően nagy részvét mellett Szentgotthárdon volt.

95 éve
* 1924 áprilisában a Trianon utáni területvesztések miatt az országgyűlés több gimnázium bezárásáról határozott, mely a helyi középiskolát is érintette volna. A település dr. Vargha Gábor országgyűlési képviselő és dr. Kiss Elemér főszolgabíró vezetésével összefogott. 1924. május 2-án, első alkalommal Dr. Vargha Gábor, dr. Kiss Elemér, Csencz József és Székely Ernő személyesen vitte el a gimnázium működéséről szerkesztett emlékiratot a minisztériumba. Június 20-án újabb „látogatást” tettek Budapesten. Sikeres közbenjárásuk megmentette az intézményt a bezárástól, sőt a minisztérium megemelte a támogatását.
* 1924. május 21-én meghalt Békefi Remig apát, egyháztörténész, a MTA tagja, a történelmi nagy Magyarország utolsó zirci apátja, a rend újjászervezője és naggyá tevője. 1911-ben Vajda Ödönt követte e poszton. Szerkesztette a Ciszteri Rend Emlékkönyvét, „a ciszteri rend Magyarországban 1142-1896 „ című részt ő írta. Szentgotthárdi vonatkozású munkája az 1884-ben megjelent Kethely és környékének néprajza. Egri ravatalánál Négyesy László akadémikus, zirci temetésén pedig egykori diákja, Kleisberg Kúnó miniszter búcsúzott tőle. 1858. augusztus 3-án született Hajmáskéren.
* 1924. július 15. A rábakethelyi plébániát a Szentgotthárdhoz csatolták.
* 1924-ban lett a szentgotthárdi Adóhivatal főnöke Szigethy Sándor.
* 1924-ben Szentgotthárdon lett állomásfőnök jágfai Gömbös Ferenc. Az 1928 januári fegyverbotránynál erélyesen viselkedett.1929. december 1-én 25 éves MÁV szolgálataiért kitüntetésben részesült. Tiszteletbeli tagja volt a keresztény Munkásifjak Egyesületének, dísztagja a Szentgotthárdi Kerékpáros Egyletnek. 1886-ban született Celldömölkön.
* 1924-ben osztatlan bizalommal választották meg Günsberger Izidort a helyi izraelita hitközség elnökévé. 1873-ban Szentgotthárdon született. Édesapja halála után egyedül vezette a jelentős forgalmú gabona nagykereskedést. 50 évesen 1923.novemberében alapította a helyi Kereskedelmi Bankot.

90 éve

* 1929. április 14-én mondott le Czipott Géza evangélikus lelkész, mert a 20 évvel korábban vállalt feladatokat (templom, majd paplak és iskola építése) elvégezte. Utódát Scherer (Nyírő) Józsefet augusztus 25-én az istentiszteleten maga iktatta be. Czipott Géza Szombathelyre került.

* 1929. július 17-én avatták fel Benczúr Gyula festményéről készült, Széll Kálmánt ábrázoló portrét Vasvármegye törvényhatósági ülésén. Az olajfestményt Knebel Riza művésznő festette.
* 1929. szeptember 100 ággyal az óragyár átépített épületében megnyílt az iskolaszanatórium. A terveket Szivessy Tibor készítette. Első orvos igazgatója Müller Vilmos lett. Hazánk legelső iskolaszanatóriumát dr. Frühwald István járási orvos indítványozta, kihasználva a jó klimatikus adottságokat. 6 holdnyi területen, úszómedencével, artézi kúttal, teniszpályával szolgálta a tüdőbeteg gyermekek gyógyulását. A 30-as években, amikor takarékossági okokból a gimnáziumot bezárás fenyegette, megmaradását annak is köszönhette, hogy Iskolaszanatórium is tartozott hozzá.
* 1929. december 30-án dr. Vargha Gábor javaslatára „a város érdekében végzett 25 éves hasznos főszolgabírói tevékenységért díszpolgári címet szavaztak meg dr. Kiss Elemér részére, amit 1930. január 30-án, a közszolgálati emlékünnepen vehetett át.
* 1929. december 30-án a Magyar Iskolaszanatórium Egyesület által meghirdetett "Az iskola, a tanári és tanítói kar szerepe a tüdőbaj elleni harcban a még egészséges gyermek megmentése és MIE munkájának minél sikeresebbé tétele...." című pályázatra beérkezett 118 mű közül a 200 pengős első díjat Vakarcs Kálmán a szentgotthárdi általános reál gimnázium tanára nyerte el: "Egészség a legdrágább kincs" című munkájával.

85 éve
* 1934. január 26-án volt a protestáns imaterem avatása.
* 1934. november 15-én született Rábatótfaluban Pavlics Irén magyarországi szlovén újságírónő, írónő. 1956 -1972 közt az apátistvánfalvai általános iskolában tanított. A Szlovén Nemzetiségi Önkormányzat egyik munkatársa és a Porablje újság szerkesztője volt.
* 1934-ben a 750. évforduló alkalmából készült el Bory Jenő szobrász alkotása Szent Bernátról. A 2,29 méter magas, fehér műmárvány szobor a kolostor földszintjén, az apátok szobája előtti folyosóval szemben, egy Franz Anton Pilgram tervezte barokk fülkéjében állt.
* 1934-ben létesült a „Subalpin nyaralási iroda”, amely a Szentgotthárdon nyaralók ellátásáról és szórakozásáról gondoskodott. Egy napi panzió ára szállással és négyszeri étkezéssel 4 pengő 20 fillér volt. Diétás élelmezést is lehetett kérni. Ingyenes volt a strandolás, a teniszezés és az orvosi ellátás. A szomszédos osztrák kirándulóhelyekre nem kellett útlevelet váltani. Nyaranként Keszthelyig autóbuszjárat is üzemelt.
* 1934-ben Talapatka és Rábakisfalud egyesítéséből alakult ki Máriaújfalu. Az új falunak 591 lakosa volt.

80 éve
* 1939-ban a reformátusok fiókegyházat létesítettek.
* 1939. augusztusában jelent meg Vakarcs Kálmán a Szentgotthárd-muraszombati járás ismertetése című könyv. Az előszót dr. Kiss Elemér ny. főszolgabíró írta, a nyomda pedig a helyi Németh Vilmos-féle volt. Vakarcs Kálmán 1920-tól 1933-ig, a nyugdíjazásáig dolgozott magyar-latin szakos tanárként és igazgatóhelyettesként a gimnáziumban. A magyar Néprajzi Társaság tagja volt. 30 éven át fáradhatatlanul gyűjtötte a környékünk természeti, történeti és néprajzi vonatkozásait. 1951-ig, felesége haláláig élt Szentgotthárdon a Széchenyi u. 5 szám, 1948 után pedig a Kossuth Lajos utca 35. alatt. Szatmárnémetiben született 1872.október 5-én, meghalt Csóron 1952. március 3-án. Szeretett Szentgotthárdjától messzire, a székesfehérvári temetőben nyugszik.

75 éve
* 1944. január 13-án, 70 évesen Szentgotthárdon halt meg lidértejedi és vízkeleti dr. Kiss Elemér. 1874-ben a Bihar megyei Alsólogoson született. 1902. január 1-től szolgabíró, majd 1905 februárjától főszolgabíró volt Szentgotthárdon. Képviselőként aktívan részt vett a település életében. Elnöke volt a katolikus körnek, a rokkant egyletnek, az önkéntes tűzoltó egyletnek és tagja több más egyesületeknek. Megszervezője volt a helyi és az őriszentpéteri vöröskereszt fiókegyletnek, az I. világháború alatt tartalék kórházat szervezett az előbbi két helyen túl Gyanafalván (Jennersdorf) is. 1930 januárjában 25 évnyi főszolgabírói munkája elismeréséért a járás valamennyi községétől, Szentgotthárddal az élen díszpolgári kitüntetést kapott. 39 község tartozott a járáshoz, így 40 település választotta meg egyhangúan. 1939-ben ő írta az előszót Vakarcs Kálmán „ A szentgotthárd-muraszombati járás ismertetése” című könyvéhez. A 40-es években az olvasó egylet elnöke volt és tagja a Selyemgyár felügyelő bizottságának.
* 1944. április 28-án, 6 héttel Magyarország németek általi megszállása után hatályba lépett a zsidók kijelölt gettókba zárásáról a rendelet. A szentgotthárdi gettó a kaszagyári barakk lakásokban volt kijelölve. A deportálások végrehajtása miatt volt rájuk szükség.
* 1944. május 10-11. felállították a gettót. A 3600 fős Szentgotthárdon a gettó lakóinak száma 150 fő (4%) volt.
* 1944. június 19-én vittek el Szentgotthárdról mintegy 150 főnyi zsidót Szombathelyen keresztül Auschwitzba. Ketten Leszner Antal és Dreissiger Zoltán cseh területen, éjszaka meg tudtak szökni, mert a leghátsó teherautón utaztak. Hosszú bujkálás és éhezés után kerültek csak vissza Szentgotthárdra.
* 1944. július elején alakult újjá a Szentgotthárdi Járás Ipartestülete, mivel jelentős számú kisiparos működött a térségben. Elnökük Orbán Ferenc, alelnökeik Dremmel Antal és Halmay Dezső, jegyzőjük Dampf Frigyes, pénztárosuk Pável József lett.
* 1944 szeptemberében a helyi Iparostanonc iskolába elindították az első női osztályt.
* 1944 őszén egyre több munkanélküli volt, menekültek is nagy számban és folyamatosan érkeztek.
* 1944. október 29-től az iskolákat bezárták és háborús célra vették igénybe. Ez várt a középületekre és a gyárak egy részére is, mind hadikórházzá alakultak. Ez az állapot a gimnáziumban 1945. március 31-ig tartott. Az 5 hónap alatt más helyszíneken (kaszinó, zsidó templom, tejcsarnok) ugyan és kevesebb tanárral, de pontosan megtartották az órákat. A front tovább haladása után lassan megkezdődött az épületek helyrehozatala, a romok eltakarítása. A gimnáziumban a tanárok és hozzátartozóik, valamint a diákok végezték ezt a munkát.
* 1944. november 19-én a Máriaújfalu állomásra beérkező vonatot érte légitámadás, melynek során 25 fő polgári személy halt meg.
* 1944. novemberében dr. Frühwald István és felesége elmenekül a városból. Amikor szinte mindenki nyugat felé igyekezett ők Budapesten egy zárdában rejtőztek el. Frühwald István 1893. november 9-én született Pozsonyban. Jelentős irodalmi munkája az „ Orosz hadifogságban” 3000 példányban kelt el. Ez volt az első magyar nyelven megjelent munka a hadifoglyok keserves életéről, amit ő is megtapasztalt az I. világháború alatt. 1925-ben telepedett le Szentgotthárdon. Mint a járás egyetlen körorvosa sokat tett a járás lakóiért. Képviselő volt, kezdeményezte az iskolaszamatórium létrehozását és egészségtant tanított a gimnáziumban. 1978-ban Egerben halt meg.
* 1944. december 11-én amerikai repülőgép támadta meg a Máriaújfalu felől Szentgotthárd felé haladó vasúti szerelvényt. A vonaton németországi katonai kiképzésre induló hunyadista önkéntesek voltak. Közülük összesen 53-an haltak meg közvetlenül a helyszínen vagy pár napon belül a sérüléseikbe. A temető hősi parcellájába lettek eltemetve.
* 1944. december 27-től kijárási tilalmat rendeltek el a polgári személyeknek éjjel 11 óra 30 perc és reggel 5 óra közt.
* 1944. decemberében a Szépművészeti Múzeum kincsei, festmények, szobrok, arany és ezüst tárgyak Pannonhalmáról teherautókon megérkeztek. A ciszter templom pincéjébe - mely egyben a város légvédelmi pincéje volt – lettek elhelyezve. 3-5 hónapot töltöttek itt.

70 éve
* 1949-ben jelent meg Vakarcs Kálmán a Szentgotthárdi járás néprajza című 240 oldalas kézirata. A Magyar Néprajzi Társaság tagja volt. 30 éven át fáradhatatlanul gyűjtötte környékünk természeti, történeti és néprajzi vonatkozásait.

* 1949 márciusától az Iskolaszanatórium állami fenntartás alá került, így az összes dologi kiadást az Egészségügyi Minisztérium, az oktatói béreket pedig a Művelődésügyi Minisztérium állta. Állami Gyermek Tüdőgyógyintézet lett az új elnevezés, ami a munkát és a szellemiséget nem befolyásolta. A két évvel korábban teremtett lehetőség, hogy 4 osztályos gimnáziumi tanulmányokat is folytathattak beteg gyermekek szintén megmaradt. 200 ágyon folyt a gyógyítás és a tanítás. 1953-tól pedig ipari tanulókat is felvettek, gyakorlati képzésüket az intézet szakmunkásai végezték.

65 éve
* 1954-ben indultak a buszjáratok Rábagyarmat és Felsőszölnök irányába. Addig a környező települések csak gyalog, szekérrel vagy kerékpárral voltak elérhetők. Különösen a gyárak műszakokban dolgozóinak könnyítették meg a járatok a munkahelyük elérését.
* 1954. augusztus 1-től állt az olvasók rendelkezésére a Szentgotthárdi Járási Könyvtár. Már a kezdetektől kettős feladatot látott el: a lakosság olvasási igényének kielégítését és a járáshoz tartozó községek könyvtárainak módszertani irányítását. A Kossuth Lajos utcában kezdte működését, majd 1960-ban költözött a Széll Kálmán téri iskola földszintjére. 1990-től a gyermekkönyvtár is itt kapott helyet. 1960-ban 7546, 1983-ban pedig már 73.979 kötet állt az olvasók szolgálatában.
* 1954. augusztus 20-án adták át a Kaszagyár üzemi óvodáját. A közvetlenül a gyár melletti épületben elhelyezett óvodában, egy csoportban 25 gyermek járt reggel 6 órától délután 3-ig.
* 1954 szeptembere nagy jelentőségű a Vörösmarty Gimnázium életében, mert megnyílt a diákotthon a határőrség laktanyája helyén. 6 év múlva 1960-ban pedig átköltözhettek a gimnáziumhoz közeli, szépen felújított volt dohánygyár igazgatói épületébe, a Hunyadi utcába. Ezzel nagyon lecsökkent a bejáró tanulók száma. Hodászi Ede volt ekkor az igazgató.

60 éve
* 1959. június 13-án halt meg Budapesten Jobbágyi Gaiger Miklós festőművész, városunk híres szülöttje. 1945 után gyakran dolgozott Vas megyében, Zsennyén, az alkotóházban. Azon híres művészek közé tartozik, akinek alkotásának eladási ára átlépte az 1 millió Ft-os határt. Több festménye megtalálható a Magyar Nemzeti Galériában. 1892. november 2-án született Szentgotthárdon. Szülőháza a Széll Kálmán tér 14., a volt Klein kávéház.

55 éve
* 1964-ben közvetlenül a Rába-híd mellé építették a Kaszagyári éttermet. Sajnos ekkor lebontották az eredeti, 200 éves, Schnitzer József mester által faragott Nepomuki Szent János szobor barokk építményét is. A szobor a templom sekrestyéjébe került. 2013-ban a lakosság nagy örömére ugyanezen helyre került az eredetivel megegyező, de új szobor és építménye.
* 1964. szeptember 22-én Szentgotthárdon született Gécsek Tibor, városunk díszpolgára, híres magyar atléta, kalapácsvető, aki először dobott 80 méter fölött. Hogy mekkora is az a több, mint 80 méter pontosan mutatja a Széll Kálmán téren elhelyezett emlékkő.
* 1964-ben, a híres szentgotthárdi csata 300. évfordulójára készült el az 1945-ben erősen megrongálódott kápolna helyén, a Schlössl hegyen az új, modern stílusú kápolna. Tornyot nem tervezett hozzá a tervező Ottokar Uhl, valószínűleg azért, mert a háborúban az teljesen megsemmisült, onnét lőtt a német mesterlövész. Helyette néhány méterre tőle egy 15 méter magas, fehérre festett, vasbeton kereszt készült, mely nagyon messziről is jól látszik, sötétedés után pedig ki van világítva. A kápolna bejáratától jobbra a falon levő márványtáblán ez áll : „Megtartották a keresztény földet”.
* 1964-ben az Iskolaszanatóriumban a tbc-s gyermekek száma évek óta csökkenőben volt, 30 ágyon női tbc-s betegeket is gyógyítottak.

50 éve
* 1969. május 24-25-i hétvégén tartották a gimnázium 75 éves jubileumi ünnepségeit. 24-én, szombaton du. 14 órakor voltak a 10, 15, 20, 25 és 30 éves érettségi találkozók. Eljöttek az intézmény korábbi tanárai és diákjai. Az ünnepi hangulatot nagyban emelték az üzletek kirakataiban elhelyezett egykori érettségizők tablói. Másnap de. 10 órakor Hodászi Ede igazgató köszöntőjével folytatódott az ünneplés. A kulturális műsorban fellépett a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar és 3 helyi énekkar. Ebéd után zenés felvonulást, majd tornaünnepélyt tartottak. Táncmulatsággal zárult a nap.
* 1969. június 30. Az iskolaszanatóriumot átszervezik felnőtt tbc gondozóvá.
* 1969. július 1. Megszűnik az önálló Szentgotthárdi járás.

* 1969 szeptemberében a volt városháza épületében, a Deák Ferenc utcában elkezdődött a várva várt állami zeneoktatás. Addig csak magánszemélyeknél volt rá lehetőség. A képzés a Körmendi Zeneiskola kihelyezett tagozata volt, melyre máris 65-70 növendék jelentkezett zongora, hegedű és cselló szakon. Az önálló költségvetésű intézmény csak szakmai szempontból tartozott Körmendhez. 1980-ig folyt így a zenei képzés az első emeleti 4 gyakorló teremben.

45 éve
* 1974. május 20-án hunyt el dr. Kalász Elek tanár, ciszteri rendi áldozópap Pannonhalmán. 1934-ben került Szentgotthárdra, ahol a ciszterek jószágkormányzója és erdőfelügyelője volt 1937-ig. Már korábban kutatta az apátság történetét. 1932-ben jelent meg „ A szentgotthárdi apátság birtokviszonya és a ciszteri gazdálkodás a középkorban” című műve, ami már Vakarcs Kálmán számára és azóta is hiteles forrásul szolgál. 1905. október 15-én született a Borsod megyei Tormaszentandráson.

40 éve
* 1979. június 1-én a volt óragyár, majd 1929-től iskolaszanatórium helyén, a Hunyadi utcában Rehabilitációs kórház nyílt.
* 1979. június 18-án halt meg Tánczos Tibor színész Veszprémben. 1923. február 24-én született Szentgotthárdon, elemi és közép iskoláit is szülőhelyén végezte. 1946-ban Szombathelyen kezdte színészi pályáját. Később több színházban dolgozott és 4 filmben szerepelt. Temetőnkben nyugszik.

35 éve
* 1984. január 1-től vette föl a Szentgotthárdi Zeneiskola a kapcsolatot a közeli Jennersdorf Zeneiskolájával. Azóta folyamatos a munkakapcsolatuk, számtalan közös fellépéssel és ünnepi előadással.

30 éve
* 1989.március 4-én avatták Gömbös László szobrász Arany János kőből készült mellszobrát az általános iskola előtt. A művész Csörötneken született 1926. május 14-én, ősi magyar nemesi családba, majd a szentgotthárdi gimnázium tanulója volt. Az ő alkotása a Széll Kálmán terünkön található III. Béla királyt ábrázoló egész alakos szobor, melyet 1983-ban, a várossá avatásra készített. Alkotásai még a környékünkön szülőfaluja, Csörötnek főterén található az 56-os emlékmű és az Őriszentpéteren álló Köztársaság obeliszk. Meghalt 2010. február 19-én, 83 évesen Budapesten.
* 1989. április 1-től tisztítja városunk szennyvizeit az Ausztriában levő heiligenkreuzi szennyvíztisztító. Ehhez egy valamivel több, mint 2 km-es csatornát kellett építeni a hozzá szükséges műszaki berendezésekkel.
* 1989. május 2-én kezdték a vasfüggönyt felszámolni Rajkánál. A 260km hosszú aknazárral erősített kerítés elbontása hónapokig tartott. Augusztus 19-én volt a páneurópai piknik, a hivatalos határnyitás pedig szeptember 10-én. A döntés nagyban befolyásolta térségünk életét.
* 1989. október elején városunk több napos rendezvénysorozat keretében mutatkozott be Bécsben, a Collégium Hungaricumban.
* 1989-ben lett hivatalosan kijelölt fürdőhely a népszerű, máriaújfalui városrészben található Hársas tó.

25 éve
* 1994. augusztus 20-án sugározták a Szentgotthárdi TV első adását. Első vezetője Monek László volt, aki előző évben kezdeményezte a kábel hálózat és a városi TV létrejöttét. Ekkor még csak a városközpont 6 utcája volt bekapcsolva a hálózatba. 5 év kellett hozzá, hogy kétezer háztartásba eljuthasson az adásuk.

20 éve
* 1999 februárjában művésztelep létrehozásáról döntöttek Szentgotthárdon. A Phare támogatással létrejövő alkotóhely a város köztereinek díszítését tűzte ki célul. A művésztelepnek az 1998 novemberében átadott Szentgotthárdi Szlovének Háza ad helyet. Vezetője a szlovén Gerics Ferenc lett, egyik résztvevője pedig a Kőszegen élő Tornai Endre szobrászművész, aki az első tervezett szobor, a Millenium Kapu alkotója volt. Gerics Ferenc képzőművész és rajztanár, két évtizedig volt a Lendvai Várgaléria és Múzeum igazgatója, 2017-ben Lendva város legnagyobb kitüntetését, a díszpolgári címet vehette át. 2018-ban már 17.
alkalommal rendezték meg sikeresen az alkotótábort.
* 1999. augusztus 6-án halt meg a vas megyei Zsennyén Kiss Sándor szobrászművész. Ő készítette 1989-ben a magtár színházunk bronz, szentgotthárdi csatát ábrázoló kapuját. A vas megyei Zsennyén telepedett le és dolgozott. 3 domborműve található Vatikánban, a Szent Péter Bazilika Magyarok Nagyasszonya Kápolnájában. 1925.május 24-én született Sároson.
* 1999. október 1-től vette fel a helyi zeneiskola Takáts Jenő Burgerlandban élő zeneszerző nevét.
* 1999. október 22-én avatták a Rába híd jobb oldalán a Millennium Kapu emlékművet. Ez volt az első olyan alkotás, mely 1999.februárjában létrehozott Szentgotthárdi Művésztelepen, a Szlovének Házában készült el. Az alkotója Tornay Endre András Kőszegen élő szobrászművész volt. Az alkotás a helyi városszépítő egyesület akkori vezetőjének Kollár Csabának az érdeme. Az elülső oldalon István királyunk intelmeit olvashatjuk. Az emlékmű alapkövében elhelyezett urnában helyet kapott többek közt helyi újság, a város vezetőinek és a városszépítők névsora.
* 1999. november 18-án volt Metod Frlic Napfogyatkozás szobrának avatása a Szlovén Kulturális és Információs Központ kertjében. Ez az alkotás is a helyi Művésztelepen, az első Szobrász Szimpóziumon készült, anyaga kő.

15 éve
* 2004-ben adták ki újra Kuntár Lajos a véres Don című, 1945-ben betiltott munkáját. Az új kiadást a szerző önéletrajzi írásaival is kiegészítették.

5 éve
* 2014. április 6-i választások óta vannak nemzetiségi szószólók a parlamentben. A szlovénokat Kissné Köles Erika képviseli.
* 2014. április 13. Vasi Múzeumbarát Egyesület látogatása városunkban Pável Ágoston nyomában.
* 2014. május 4-én volt a Robert Leeb apátról készült szobor avatása a templom előtt. A fából készült egészalakos alkotás Vanyur István szigetvári szobrász munkája.
* 2014 augusztusában a szentgotthárdi csata 350. évfordulójakor gyarapodott a helyi Pável Ágoston Múzeum egy terepasztallal, mely egy számítógépes szoftver segítségével a csata szemléletesebb bemutatását szolgálja.


Összeállította : Talabér Lászlóné - Honismereti Klub

Források :
- Vas Megyei Levéltár gyűjteménye
- https://hungaricana.hu/ - közgyűjteményi portál
- Szentgotthárd: helytörténeti, művelődéstörténeti és helyismereti tanulmányok. Szerk.: Kuntár Lajos és Szabó László. Szombathely 1981.
- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye. Reprint. Bp.1988.
- Szentgotthárd történetének bibliográfiája. Szerk. Pethő Gyula, Szombathely, BDMK, 1983.
- Kalász Elek: A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban (Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez 5. Szerkesztette Domanovszky Sándor. Budapest, 1932).
- Csuk Ferenc honlapja. 
- Vasvármegye könyv 1931.
- Vakarcs Kálmán: Szentgotthárd és környékének ismertetése. Szombathely, 1935. Kereskedelmi és Hírlap ny.
- Vakarcs Kálmán: Szentgotthárd – muraszombati járás ismertetése. Szombathely, Vasvármegye Nyomdavállalat, 1939.
- Szentgotthárd város 15 éve. Szentgotthárd, 1998.
- Kovacsics József: Szülőfalum Vasszentmihály és környéke. 2000.
- Kovacsics József: Szentgotthárd város és környéke település és népességtörténeti lexikon. Vend községek. Kivonat.
- Fodor Árpád: A Szent-Gotthárdi Magyar Asztaltársaság története. Szent-Gotthárd, Wellisch Béle kvnyomda, 1901.

A Szentgotthárdi Honismereti Klub weboldalán a nagyobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát.